Drasztikus fordulat a láthatáron: 175 ezer forintos alapnyugdíj jöhet?
Farkas András rávilágított, hogy egy ilyen átalakítás nem csupán a rendszer finomhangolását, hanem a jelenlegi struktúra teljes lebontását és egy teljesen új alapokra helyezett finanszírozási modell felépítését jelentené. Mivel a szolidaritási elv bevezetésekor a kifizetések mögött nem állna közvetlen járulékbefizetés, a finanszírozás súlypontja a járulékrendszerről az adórendszerre helyeződne át. A szakértő hangsúlyozta, hogy a magyar lakosság negyede érintett valamilyen nyugdíjszerű ellátásban, így bármilyen drasztikus változtatás csak rendkívüli óvatossággal és széles körű társadalmi vita után valósítható meg, ezért a közeljövőben nem lát reális esélyt egy ilyen típusú paradigmaváltásra.
A beszélgetés kitért a nyugdíjasok relatív elszegényedésére is, ami a jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb feszültségpontja. Bár a nyugdíjak reálértéke 2010 óta 27 százalékkal nőtt, a keresetek ugyanezen időszak alatt 76 százalékkal emelkedtek, így a nyugdíjak és a bérek közötti szakadék folyamatosan mélyül. Míg 2010-ben az átlagnyugdíj az átlagkereset 75 százalékát tette ki, ma már a tizenharmadik havi juttatással együtt sem éri el a 60 százalékot. Farkas András szerint a megoldást nem a távoli jövőbe mutató alapnyugdíj jelentené, hanem első lépésben a nyugdíjemelési technika reformja, amely az infláció mellett a bérkiáramlás növekedését is figyelembe venné, megállítva ezzel az idősek leszakadását.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.