Kína nem fog nyíltan Oroszország mellé állni, de stratégiai partnerként számíthatnak egymásra
A Spirit FM Nagykép című műsorának legújabb adásában a világpolitika történéseivel foglalkozott Hont András és Németh Róbert, ebben pedig ezúttal segítségükre volt Nagy Gábor, a HVG külpolitikai rovatvezetője, valamint Salát Gergely Kína-szakértő is.
Az elmúlt időszak egyik legjelentősebb fejleménye volt, hogy Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amennyiben befejezik a háborút. Nagy Gábor szerint nincs abban semmi meglepő, hogy Washington nyitott lenne a kétoldalú egyeztetésre Moszkvával. Mint mondta, bár az oroszok számára azonban elfogadhatatlan az Egyesült Államok elnöknének feltétele, hogy kivonják a csapataikat Ukrajnából, ettől függetlenül a kommunikációs csatornák eddig is nyítva álltak a két ország között, és bizonyos szinteken már korábban is voltak egyeztetések, ami egy pozitív dolog alapvetően.
Ilyen kommunikációs csatornákon keresztül beszéltek például arról is az amerikaik az oroszokkal, hogy Moszkvának nem kellene taktikai atomfegyvert bevetnie az ukrán erők ellen. Mint Nagy Gábor elmondta, az ilyen taktikai atomfegyverek pusztítása jóval kisebb, mint a stratégiai bombáké, amelyeket egyébként a világtörténelemben mindössze egy alkalommal használtak eddig, azt is az Egyesült Államok vette be a II. világháború során, amikor két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira dobott le egy-egy nukleáris töltetet, de ezek is képesek mondjuk a Herszonnál állomásozó ukrán csapatokat megsemmisíteni. A HVG külpolitikai rovatvezetője szerint azonban csekély az esély arra, hogy ezt az oroszok bármikor is megtegyék, ugyanakkor arra mindenképpen alkalmas, hogy fenyegethessenek vele.
Az amerikai-orosz viszony kapcsán elmondta azt is, hogy bár az Egyesült Államok látóterében mindig is ott voltak az oroszok, valódi ellenséggé viszont csak akkor váltak, amikor háborúba kezdtek Ukrajnával. Ez szerinte jelentős változás az elmúlt évtizedekhez képest, mert a hidegháború végével a két ország konfliktusa háttérbe szorult, amely még a Krím-félsziget 2014-es elfoglalásakor sem éleződött ki újra.
Nagy Gábor úgy látja, a legjelentősebb változás azonban nem ez a világpolitikában, hanem Kína megerősödése. Míg ugyanis az oroszoknak jelentős számú atomfegyvere van, valamint gazdagok kőolajban és földgázban, másegyébbel nem igazán rendelkeznek. Ezzel szemben Kínának egy egyre erősebb hadiflottája van, ráadásul jelentős geopolitikai ambíciókkal is rendelkezik, mert meglátása szerint ki akarja szorítani a Csendes-oceán térségéből az amerikaikat, ahol eddig az Egyesült Államok erőt mutatott.
Salát Gergely Kína-szakértő is úgy látja, hogy a kommunista állam lett a második legerősebb pólus a világpolitikában az elmúlt évek alatt. Erre a nagyhatalmi szerepre szerinte tudatosan is készültek a kínaiak.
A szakértő úgy látja, a nyugati közvélemény fejében sok tévhit él a kínaikkal szemben: például, hogy egy monolit egységnek látják az országot, pedig az nagyon sokszínű és sokféle érdekkel rendelkezik. Az is téves elképzelés szerinte, hogy Kína nem lenne innovatív és csak másolni tudna. Mivel azonban az ország sikeresen fejlődik, nem csoda, hogy az amerikai vezetés igyekszik ezt a folyamatot megakasztani.
Salát úgy véli, bár Kína nyíltan nem fog soha Oroszország mellé állni az üzleti érdekei miatt, stratégiai partnerként mégis számíthatnak rájuk Moszkvában, mert a két országnak szüksége van egymásra, hogy ellensúlyt tudjanak képezni a nyugati világgal szemben.
A teljes adás ide kattintva hallgatható meg.
