Egyre nagyobb a különbség az elsősök között és az iskola nem tud lépést tartani: négyéves kutatás figyelmeztetései
Az elsősök 20 százaléka már az iskola elején hátránnyal indul, és ezek a különbségek a Máté effektus alapján később csak tovább nőnek.
A Több kevesebb adásában Dr. Gyarmathy Éva, neveléslélektani és klinikai szakpszichológus mesélt arról a négyéves kutatásról, amely részletesen feltárta, milyen állapotban kezdik a gyerekek az iskolát, és hogy az oktatási rendszer mennyire képtelen igazodni a gyorsan változó környezethez. Mint mondta, bár vannak jól működő és gyorsan fejlődő gyerekek, az adatok azt mutatják, hogy minden ötödik elsős éretlen idegrendszerrel érkezik, sokuknál hiányoznak az alapvető iskolaérettségi készségek, és ezek a lemaradások az évek során inkább nőnek, semmint eltűnnének.
A szakember szerint nem a gyerekek változtak rossz irányba, hanem az iskola maradt le. A mai gyerekeket rengeteg inger éri, az idegrendszerük gyorsabban és másképp fejlődik, miközben az oktatás ugyanazt a porosz mintát követi, amely 100–200 éve még működött. A gyerekek között akár három–öt évnyi fejlettségi különbség is lehet ugyanabban az osztályban, mégis ugyanazt a tananyagot kellene elsajátítaniuk, ami tarthatatlan elvárás a tanulóknak és a pedagógusoknak is.
A pedagógusok helyzetét tovább nehezíti, hogy egyszerre kellene támogatniuk a lemaradókat és megtartaniuk a tempót azokkal, akik már óvodában írnak és számolnak. Gyarmathy Éva szerint az iskola sikerének egyik kulcsa az lenne, ha nem a gyerekeket próbálnánk egyformává tenni, hanem a tanulnivalót és a tanulási módot igazítanánk a különbségekhez. Sokkal természetesebb lenne az a tanulási közeg, ahol a gyerekek különböző szinteken dolgozhatnak, egymástól tanulhatnak, kérdezhetnek és segíthetik egymást, hiszen a világban is így működik az együttműködés.
A kutatás azt is feltárta, hogy a pedagógusok mentális terhei jelentősek. Meglepő módon éppen azok a tanítók sérülékenyebbek, akik innovatívak, nyitottak és szeretnék átalakítani a tanítást. Ők gyakran szembemennek a tantervvel, a kollégáik és a szülők elvárásaival is, ami fokozott lelki terhet ró rájuk. A kutatás során bemutatott módszertanok jelentős része bizonyítottan hatékony, mégis kevesen merik beépíteni a tanórákba, többnyire csak szabadidős vagy játékos helyzetekben használják őket.
A szakemberék egy 13 módszert bemutató könyvben foglalták össze tapasztalataikat, amelyben a fejlesztő eszközök mellett a térszervezés és a tanulásszervezés megújítását is hangsúlyos szerephez juttatták. Dr. Gyarmathy szerint ez a terület volt eddig alulértékelve, pedig az osztálytermi környezet és a tanulás megszervezése legalább olyan fontos, mint maga a fejlesztő tartalom.
A beszélgetés végén kiderült, hogy bár a kutatás tanulságai rendszerszinten is hasznosak lehetnének, egyelőre nincs hivatalos oktatásirányítási partner, akihez fordulhatnának. A munka így leginkább a terepen dolgozó pedagógusokkal folytatódik tovább, akik segítenek összehangolni a módszereket az iskola mindennapi kihívásaival.
A teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
