Ellentétes nézőpontok kereszttüzében a hazai lakáshelyzet: krízis vagy aranykor?

A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági magazinműsorában Rónai Egon vendége Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke volt.

A beszélgetés központi témáját a legutóbbi szakmai konferencia adta, ahol éles véleménykülönbség alakult ki a hazai politikusok és a nemzetközi szakértők között. Miközben az Európai Építőipari Szövetség képviselői határozottan lakhatási krízisről beszéltek Magyarország kapcsán, a kormányzati oldal az elmúlt évek intézkedéseire alapozva inkább egyfajta aranykor kezdetét vizionálta. Koji László szerint az igazság a különböző szempontrendszerekben rejlik, hiszen mindenki a saját tapasztalatai és statisztikai adatai alapján ítéli meg a helyzetet.

A nemzetközi kritika egyik tartópillére a magyar lakásállomány energetikai állapota és a tulajdonszerzés költségei. Brüsszeli megközelítésben már önmagában válságjelenségnek minősül, ha a lakosság jövedelmének több mint 35 százalékát lakhatásra kénytelen fordítani. Ezzel szemben a hazai sajátosság az extrém magas, 90 százalék feletti saját tulajdonú ingatlanarány, amit Európa nyugatibb felén gyakran inkább problémának, semmint előnynek látnak a mobilitás korlátozottsága miatt. A magyar valóságban azonban a lakhatási kérdés leginkább a felújítások elmaradásában és a finanszírozási nehézségekben mutatkozik meg. Az elnök rámutatott, hogy a 4,3 millió hazai lakásból több mint kétmillió szorulna azonnali beavatkozásra, ám a jelenlegi ütem mellett a teljes állomány korszerűsítése beláthatatlanul hosszú időt venne igénybe.

A szakember kiemelte, hogy bár az építőipar rendelkezik elegendő kapacitással és anyaggal a nagyobb volumenű munkákhoz, a lakossági szférában mégis komoly hiányosságok tapasztalhatók. Különösen Budapesten és az agglomerációban jellemző, hogy a kisebb javítási munkákra szinte lehetetlen mestert találni, miközben a nagyobb felújítási projektekhez rendelkezésre áll a munkaerő. A vidéki városokban, mint például Ózdon vagy Zalaegerszegen, ez a kettősség kevésbé feszült, ott könnyebben elérhetők a szakemberek a napi problémák elhárításához is. A felújítási kedvet jelenleg leginkább a tulajdonosi szemlélet és a tőkehiány korlátozza, hiába léteznek kedvezményes hitelkonstrukciók vagy energiamegtakarítást célzó állami programok.

A jövőbeli kilátások tekintetében a finanszírozás megoldása marad a legfontosabb kérdés. Koji László hangsúlyozta, hogy a lakásfelújítás nem csupán esztétikai vagy kényelmi szempont, hanem értéknövelő beruházás, amely az idősebb generációk számára is kulcsfontosságú a méltó nyugdíjas évek biztosításához. A nemzetközi összehasonlítások, például a lengyelországi adatok, azt mutatják, hogy Magyarországnak jelentősen több új lakást kellene építenie évente a szinten tartáshoz. Amíg azonban a lakásárak drágulása és a hitelkamatok szintje nem kerül egyensúlyba a jövedelmekkel, addig a lakhatási helyzet megítélése továbbra is a krízis és a fejlődés mezsgyéjén fog egyensúlyozni.

A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.