Energia és rezsi: kihívások az orosz gáz árnyékában
A beszélgetés apropóját az elmúlt időszak hidegebb téli időjárása adta, amely alaposan próbára tette a 2022 augusztusában bevezetett új magyar rezsirendszert. A szakértő szerint a jelenlegi szabályozás az első komolyabb hideghullám idején elbukott, hiszen a kormány kénytelen volt utólagos korrekciókkal beavatkozni. Magyarországon a fűtési célú energiafelhasználás 60 százalékát még mindig a földgáz dominálja, és a lakosság jelentős része számára komoly nehézséget okozott a kedvezményes sávon belül maradni a kemény mínuszok idején.
A rezsicsökkentés keretei között meghatározott évi 1729 köbméteres fogyasztási korlát kapcsán Holoda Attila rámutatott, hogy ez az érték egy energetikailag korszerű ingatlanra lett szabva. Ezzel szemben a vidéki, szigeteletlen házakban, például a régi Kádár-kockákban élő rétegek fogyasztása a hideg napokon akár 50-60 százalékkal is megugorhatott. Ezek a háztartások gyakran éppen anyagi források híján nem tudták elvégezni a szükséges nyílászárócseréket vagy szigeteléseket, így ők csúsztak át legkönnyebben a piaci áras zónába. A szakértő hangsúlyozta, hogy az alacsony hatósági ár ellenére a jövedelmekkel összevetve a magyar rezsiköltség továbbra is jelentős terhet ró a családokra, különösen a nyugat-európai bérszintekkel összehasonlítva.
A beszélgetés érintette a távhőszolgáltatás rendszerszintű problémáit is, amelyeket Holoda Attila „lapuló bombának” nevezett. A magyar távhőrendszer jelentős része technológiailag elavult, sok helyen még a hetvenes évekből származó kazánok működnek, és a soros kötésű rendszerek miatt a lakók nem tudják egyénileg szabályozni a fűtést. Bár egyes önkormányzatok már próbálkoznak biomasszával, geotermiával vagy hulladékhasznosítással diverzifikálni a forrásokat, a rendszerszintű modernizáció évtizedek óta várat magára. Skandináv példák alapján a szakértő vázolta, hogy a hulladékégetés és a korszerű válogatási technológiák révén tiszta és hatékony energiát lehetne nyerni, de ehhez bátrabb állami és önkormányzati szerepvállalásra lenne szükség.
A műsor második felében a globális energiapiac és az orosz gáztól való leválás kérdése került fókuszba. Holoda Attila eloszlatta azt a tévhitet, hogy az orosz gáz olcsó lenne, hangsúlyozva, hogy az üzleti alapon a nemzetközi piaci árakat követi. Fizikai szempontból Magyarország már nem függ kizárólagosan az orosz forrástól, hiszen a szomszédos országokkal kiépített vezetékrendszerek kapacitása jóval meghaladja a hazai éves fogyasztást. Az Unió által célul kitűzött 2027-es leválás tartható, mivel a világpiacon jelentős LNG-kapacitások épülnek ki mind az Egyesült Államokban, mind Afrikában, valamint új román és ciprusi gázmezők belépése is várható.
A szakértő részletesen elemezte az orosz energetikai szektor helyzetét is. Bár a hosszú távú szerződések kötöttek, az oroszok a spot piacon jelenleg 13-15 százalékkal olcsóbban kínálják a gázt, hogy fenntartsák a bevételi forrásaikat az európai piacvesztés közepette. Hasonló folyamat zajlik az olajpiacon is, ahol India vált az egyik legnagyobb vásárlóvá. Az indiai finomítók az olcsó orosz nyersolajból feldolgozott termékeket, például dízelt gyártanak, amit aztán világpiaci áron értékesítenek, többek között Európának is.
Végezetül a nukleáris energia és a fűtőelem-beszerzés dilemmája került terítékre. A szakértő forradalminak nevezte azt a kormányzati fordulatot, amely szerint már amerikai és francia partnerekkel is tárgyalnak az orosz típusú blokkok fűtőanyag-ellátásáról. Bár a technológiai váltás nem egyik napról a másikra történik, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy lehetséges más gyártótól származó kazettákkal üzemeltetni a Paks I.-hez hasonló erőműveket, ami tovább növelheti az ország energetikai szuverenitását és biztonságát.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTUbe csatornáján.