A Spirit FM Generátor című műsorának legutóbbi adásában Somodi-Solymos Eszter műsorvezető Hortay Olivérrel, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjével járta körül az energiaszegénység összetett kérdéskörét, valamint a nukleáris energia szerepét a jövő biztonságos ellátásában.
A beszélgetés rávilágított arra, hogy az energiaszegénység nem csupán technikai vagy gazdasági paraméter, hanem mélyen gyökerező társadalmi probléma, amelynek mérése és kezelése eltérő megközelítéseket igényel. Az energiaszegénységnek nincs egységes tudományos definíciója, a szakértők alapvetően két megközelítést alkalmaznak. A megélhetési költségalapú modell szerint akkor tekintünk egy háztartást érintettnek, ha bevételeinek egy meghatározott küszöbértékénél többet kell rezsire fordítania. Ezzel szemben a hozzáférés alapú megközelítés azt vizsgálja, hogy a lakos képes-e igénybe venni a megfelelő szolgáltatásokat. A kutatók gyakran két szubjektív, mégis beszédes mutatót használnak a jelenség feltérképezésére: az egyik az otthon megfelelő felfűtésének képessége, a másik pedig az, hogy az elmúlt egy évben előfordult-e díjfizetési nehézség anyagi okok miatt.
Az energiaszegénység gyakran egyfajta csapdaként működik, ahol a rossz infrastruktúra és az elavult berendezések miatt nem elegendő pusztán pénzügyi támogatást nyújtani vagy az árakat csökkenteni. A valódi megoldáshoz sokszor az épületek energetikai korszerűsítésére és a technológiai hatékonyság növelésére van szükség. A műsorban elhangzott, hogy az energiapolitika feladata nem a lakossági igények megváltoztatása, hanem azok lehető legbiztonságosabb és legolcsóbb kiszolgálása.
Magyarország és Európa: statisztikai körkép
A legfrissebb kutatási adatok szerint az Európai Unióban minden ötödik polgár küzd fűtési nehézségekkel, és közel harminc százalékuknak akadt problémája a rezsiszámlák befizetésével az elmúlt évben. Ebben az összevetésben Magyarország kiemelkedően jól teljesít, mivel a fűtési nehézségekkel küzdők aránya nálunk az egyetlen, amely egy számjegyű az Unióban. Ez elsősorban a hatóságilag szabályozott lakossági tarifáknak köszönhető, amelyek megvédték a háztartásokat a piaci árak drasztikus begyűrűzésétől. Ezzel szemben olyan jóléti államokban is, mint Németország vagy Franciaország, jelentősen romlottak a mutatók az energiaválság és a szankciós politika hatására.
A nukleáris energia rehabilitációja és Paks 2 szerepe
A beszélgetés egyik központi témája az atomenergia társadalmi és gazdasági megítélése volt. Az adatok azt mutatják, hogy Európa-szerte drasztikusan csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya. Magyarország ezen a téren is élen jár, hiszen a lakosság elsöprő többsége támogatja az atomenergiát. A szakértő hangsúlyozta, hogy a Paks 2 projekt kritikus fontosságú a magyar szuverenitás és a növekvő villamosenergia-igények kiszolgálása szempontjából. Az energetikai szektorban zajló elektrifikáció, az elektromos autók és a mesterséges intelligencia terjedése mind azt vetítik előre, hogy a stabil, alaperőművi kapacitások nélkülözhetetlenek maradnak.
A Paks 2 körüli viták kapcsán elhangzott, hogy a beruházás elhalasztása vagy akadályozása sokkal többe kerül a nemzetgazdaságnak, mint maga az építkezés. Az olcsó és kiszámítható energia ugyanis az ipartelepítés és a gazdasági versenyképesség alapköve. A szakértő szerint az európai ipar jelenlegi nehézségei részben az elhibázott, ideológiai alapú korlátozásokra és a magas karbonadókra vezethetők vissza, amelyek hátrányba hozzák a kontinenst a globális versenytársakkal szemben.
Zárásként a műsor kitért egy viszonylag új jelenségre: a hűtési nehézségekre. A melegedő nyarak miatt a komfortérzet fenntartása már nemcsak fűtési, hanem hűtési kérdés is, ami különösen a városi, kevésbé tehetős rétegeket érinti. Ez a terület a jövőben várhatóan ugyanolyan fontos része lesz az energiaszegénységről szóló közbeszédnek, mint a téli fűtés biztosítása, hiszen a szélsőséges hőség közvetlen egészségügyi kockázatokat is hordoz.
Teljes adás elérhető a Spirit FM Youtube csatornáján.
