Ennyivel gazdagabbak Magyarországon az igazán gazdagok a szegényeknél
Öt és félszer többet keres itthon a leggazdagabb ötöd a legszegényebb húsz százaléknál - mutatott rá nemrég a KSH. Büttl Ferenc magyarázta el a jelenséget a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában.
Vannak olyan országok, ahol a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésére jobban figyelnek, ott kisebb ez a szorzó. De egyáltalán nem példa nélküli az, amit a KSH a magyar háztartások viszonylatában mond - magyarázta Büttl Ferenc, közgazdász, egyetemi oktató a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában.
Részben a 2023-as magas, 17,6 százalékos infláció miatt kevesebbet ér a fizetésünk, ugyanakkor arra is érdemes figyelni, hogy nem egyformán nőtt mindenkinek a jövedelme - hangsúlyozta a szakember. Ha huszadokra osztjuk a népességet, azt lehet látni, hogy akik a legalsó 20 százalékban vannak, az ő esetükben a jövedelmek nagyjából munkajövedelmekre és társadalmi jövedelmekre oszlanak. Az pedig mindenképp igaz, hogy bár az átlagkeresetek emelkedtek, az elmúlt években a társadalmi jövedelmek - nyugdíj, családi pótlék, gondozási díj, stb. - nem nőttek olyan dinamikusan.
Tehát annak, hogy nyílik a jövedelmi olló, az egyik oka az, hogy az alsó 20 százalék jövedelmei között nagyrészt megtalálható társadalmi jövedelmek nem nőttek olyan dinamikusan, mint a keresetek. Másrészről pedig a legmagasabb jövedelemmel rendelkező 20 százalék esetében pedig már találunk a jövedelmek között tulajdonosi jövedelmeket is, például kamatot, osztalékot, bérleti díjat - ezek pedig még a kereseteknél is dinamikusabban nőttek.
Amikor Magyarországon középosztályról beszélünk, az valahol a legfelső, 8-9. jövedelmi decilisnél kezdődik, és még az sem éri el azt a jóléti szintet, amit tőlünk nyugatra a középosztály produkál - árulta el Büttl Ferenc. Ezután van egy gyors emelkedés, a felső-közép, és a legmagasabb jövedelműek már felveszik a versenyt nyugat-európai társaikkal.
A teljes adást hallgassa vissza itt: