Erősödnek a bérek, de a mediánkereset még mindig 500 ezer forint alatt maradt

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2026 májusi kereseti adatokat, amelyek szerint továbbra is dinamikusan emelkednek a bérek Magyarországon.

A Spirit FM Több-kevesebb című műsorában Erdélyi Dóra, az Oeconomus elemzője értékelte a friss számokat, kiemelve, hogy bár az átlagkereset kedvező képet mutat, a mediánbér továbbra is jól érzékelteti a jövedelmi viszonyok valóságát.

A májusi adatok alapján a bruttó átlagkereset 764 ezer forint volt, ami közel 9 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nettó átlagkereset ennél is nagyobb, 11 százalékos emelkedést mutatott, amelyben jelentős szerepet játszanak a különböző adókedvezmények. Az elemző szerint ezért a nettó keresetek alakulását érdemes mindig az adózási szabályok figyelembevételével értelmezni.

A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a reálbérek is jelentősen, mintegy 9 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy az inflációval korrigálva is nőtt a munkavállalók vásárlóereje. Erdélyi Dóra szerint ez hozzájárulhat a lakossági fogyasztás élénküléséhez, amely már a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is megmutatkozik.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi bérnövekedés az elmúlt évekhez képest magasnak számít. Míg korábban jellemzően 4 és 6 százalék közötti emelkedés volt tapasztalható, most a mérséklődő infláció mellett a reálbérek is látványosan nőnek. Az infláció jelenleg 2 százalék körüli szinten mozog, és bár az év második felében gyorsulhat, az előrejelzések szerint év végére is legfeljebb 3 százalék közelébe emelkedhet.

A műsorban szó esett a nettó mediánkeresetről is, amely továbbra is 500 ezer forint alatt maradt. Ugyanakkor ez a mutató is 11,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Mivel a medián azt mutatja meg, hogy a munkavállalók fele ennél többet, fele pedig kevesebbet keres, az elemző szerint ez a növekedés a közepes és alacsonyabb jövedelmű munkavállalók bérfelzárkózására utalhat. Ebben szerepet játszhatott a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is.

Az ágazati különbségek továbbra is jelentősek. A legmagasabb átlagbérek az energiaiparban és a pénzügyi szolgáltatások területén találhatók, ahol az átlagkereset meghaladja az egymillió forintot. Ugyanakkor a tudományos és műszaki tevékenységek, valamint az adminisztratív szolgáltatások és a vendéglátás területén is jelentős, 9 százalék körüli béremelkedés volt megfigyelhető.

A vendéglátásban tapasztalható béremelkedés hátterében az elemző szerint elsősorban a munkaerőhiány áll. A vállalkozások a minimálbéren túl is kénytelenek emelni a fizetéseket annak érdekében, hogy munkavállalókat tudjanak megtartani vagy toborozni. Ez a folyamat a magasabb bérkategóriákra is hatással lehet, mivel a munkáltatók igyekeznek elkerülni a bértorlódást, vagyis azt, hogy a különböző munkakörök bérei túlságosan közel kerüljenek egymáshoz.

Ezt támasztják alá a KSH bérstatisztikái is, amelyek szerint a legnagyobb keresetnövekedés a középső jövedelmi csoportokban volt megfigyelhető. Az elemző szerint ez jól mutatja, hogy a minimálbérek emelése fokozatosan felfelé is hat a bérskálán.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország bérnövekedése továbbra is az Európai Unió élmezőnyébe tartozik. Ugyanakkor euróban számolva a magyar keresetek még mindig az alacsonyabb nominális bérszintű országok közé sorolhatók, vagyis a felzárkózás ugyan érzékelhető, de még korántsem tekinthető befejezettnek.

Teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.