Európai egészségadattér és az oktatás forradalma: így formálja át életünket a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia és a digitális innovációk rohamléptékű fejlődése alapjaiban változtatja meg a mindennapi egészségügyi ellátást és a felsőoktatás rendszerét.

A Spirit FM műsorában Márton György beszélgetett Dr. Lantos Zoltán egyetemi docenssel, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetőjével, aki egyúttal az ír kormánynál és az ír egészségügyi minisztériumnál dolgozik digitális egészségügyi szakértőként. A szakember egy olyan nagyszabású európai projektet vezet, amelynek célja a polgárok adatainak védelme, valamint az egységes európai egészségügyi alkalmazás és adattér létrehozása.

Az Európai Egészségadattér rendelet értelmében minden természetes személy jogot kap arra, hogy teljes mértékben kontrollálja a saját egészségügyi adatait. A jövőben a felhasználók másolatot készíthetnek a nemzeti regiszterekben és kórházi rendszerekben tárolt dokumentumaikról, nyomon követhetik, ki fért hozzá azokhoz, és felhatalmazhatnak rokonokat vagy szakembereket az adatok megtekintésére. Ezt a folyamatot egy európai szintű digitális tárcarendszer támogatja majd, amelyhez a magyar Digitális Állampolgárság Programnak, azaz a DÁP-nak is igazodnia kell.

A tervek szerint 2028-tól a digitális tárca segítségével Európa-szerte igazolhatjuk személyazonosságunkat vagy bemutathatjuk a mobil jogosítványunkat, miközben az összes oltási igazolásunk is elérhetővé válik a felületen. A rendszer egyik legnagyobb előnye a szelektív megosztás lehetősége, amellyel a felhasználó pontosan kiválaszthatja, hogy az adott pillanatban melyik adatát mutatja meg, legyen szó a kor igazolásáról vagy a vércsoportról.

Külföldi sürgősségi ellátás során a nyelvi akadályok és az adminisztráció komoly nehézséget jelenthetnek. Az új európai rendszerben az elektronikus egészségbiztosítási kártya egy egyszerű QR-kód beolvasásával azonnal azonosíthatóvá válik. Emellett a kötelező transzkódolási rendszer segítségével a ritkán változó egészségügyi adatok és az e-receptek automatikusan a fogadó ország nyelvén jelennek meg, megelőzve az orvosi félreértéseket.

A szövegek fordítása nem hagyományos módon történik, hanem szakemberek által validált kódrendszerek alapján, amelyek a diagnózisokhoz és beavatkozásokhoz rendelik hozzá a tagállami megfelelőket. A képalkotó eljárások, például a CT-leletek tárolására és megosztására szintén egységes európai standardot vezetnek be, amely kötelező érvénnyel biztosítja a rendszerek közötti szabad adatárramlást.

Bár sokan tartanak a visszaélésektől, a hálózat rendkívül szigorú biztonsági követelményeken alapul, ahol csak regisztrált szervezetek kezelhetik az információkat, és a dokumentumok elektronikus aláírással is elláthatók. Holland mintára folyamatban vannak olyan fejlesztések is, amelyek az orvosi nevezéktant a betegek számára is könnyen érthető nyelvre fordítják le, ez a szolgáltatás várhatóan a következő évtizedben válik általánossá.

A 450 millió európai állampolgár adataiból létrejövő hatalmas, egységes adatkészlet óriási lehetőséget biztosít a kutatók számára. A mesterséges intelligencia alkalmazásával olyan mintázatokat lehet azonosítani, amelyek forradalmasítják a diagnosztikát és a gyógyítást. A technológia legnagyobb haszna az egészség-betegség átmenet felismerésében rejlik, vagyis abban a pontban, amikor a szervezet egyensúlya megbomlik, de a klinikai betegség még nem alakult ki teljesen.

Az előrejelző algoritmusok és a minősített okoseszközök adatinak integrálásával a polgárok maguk válnak az adatközponttá. A wellness és okosalkalmazások standardizált módon csatlakoznak majd az egészségügyi rendszerekhez, támogatva a hosszú és egészséges életet célzó törekvéseket. Európa a profitvezérelt amerikai platformmodellel szemben egy közcélú közszolgáltatási rendszert épít ki, amely a megosztott adatok révén az állampolgárok egészségnyereségét szolgálja. A szakértők ugyanakkor óva intenek attól, hogy a leleteket ellenőrizetlen lakossági nagynyelvi modellekkel elemeztessük, a jövőben ugyanis kizárólag validált, ellenőrzött orvosi alkalmazások nyújtanak majd biztonságos segítséget ezen a téren.

A mesterséges intelligencia az egyetemi oktatást is teljesen átformálta az elmúlt időszakban. A Semmelweis Egyetemen minden elsőéves hallgató képzést kap a mesterséges intelligencia eszközök alkalmazásáról, az Egészségtudományi Karon pedig már azt is tanulják a diákok, hogyan fejleszthetnek saját maguknak tanulási asszisztenst. Nemzetközi trendekkel összhangban az írásbeli beadandók és a szakdolgozatok hagyományos formája lassan kivezetésre kerül a felsőoktatásból, hiszen a technológiával ezek pillanatok alatt előállíthatók.

Az oktatók feladata most az, hogy a mesterséges intelligenciát mindennapi eszközként beépítsék a tantervbe, miközben felkészítik a fiatalokat a kritikai gondolkodásra, hogy képesek legyenek felülbírálni a gépi eredményeket. Ez a folyamat folyamatos megújulást igényel, a digitális egészségügy területén a tananyagokat félévente felül kell vizsgálni a technológia gyors fejlődése miatt. A hallgatók tanulmányai egy brossúrával kezdődnek, amely figyelmeztet a túlzott technológiafüggőség veszélyeire és az agyi kapacitás ellustulására, kiemelve, hogy a valódi szakmai tudást nem lehet pusztífan gépi munkával helyettesíteni. Az új oktatási módszertanok és tananyagok kidolgozása a diákokkal közösen, a folyamatos együttműködés és visszajelzés révén valósul meg.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.