Ez az egyik legnagyobb hiba, ami az orosz hekkertámadás után elmaradt Magyarországon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arról beszélt az Ostrom című műsorban, hogy a nyugati demokráciáknál egy ilyen mértékű támadás után, mint ami a magyar külügyet érte 2021-ben, komoly ellenintézkedések történnek.
Döbbenetes információkat hozott az elmúlt néhány nap a közvélemény számára az orosz kibertámadással kapcsolatban, mert olyan adatok birtokába jutottak a 444 újságírói, amelyek egyfajta bizonyítékot mutatnak abban a tekintetben, hogy 2021-ben, nagyon súlyos támadás érte a magyar külügy rendszereit - foglalta össze Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Spirit FM Ostrom című műsorában. Úgy tudni, csaknem 1000 szervert sikerült feltörni, tette hozzá.
Ami pedig szakemberként nem mehet el, az az információ, hogy a nemzetbiztonsági szakszolgálat azonosította, honnan jött a támadás: a két orosz titkosszolgálatot nevezték meg. A külügy rendszereinek a túlnyomó részét sikeresen megtámadták. Ezzel kapcsolatban is felmerül több kérdés, amit szerinte az újságírók joggal kérdeznek meg a kormánytól.
Az, hogy 2021-ben nem tett ezzel nyilvános bejelentést a kormány, nem tartja ördögtől valónak. A szakmai álláspontja szerint, egy ilyen mértékű titkosszolgálati betörés kapcsán szerinte nem állnának ki a világ bármely részén a titkosszolgálati vezetők arról beszélve, hogy ez megtörtént vagy éppen zajlik.
Azt pedig még mindig nem látni tisztán, hogy adott esetben milyen mértékű volt a tájékoztatás, elmondta-e a szakszolgálat, hogy ilyen mértékű betörés történt - ami egy ellenséges támadásnak minősül. De ha megtörtént a tájékoztatás, meg lehet kérdezni, milyen szintű, mértékű tájékoztatás volt-e. Ha részletes tájékoztatás történt, azzal nincs baj.
A nyugati demokráciáknál egy ilyen mértékű támadás után (nem közvetlenül) komoly ellenintézkedések történnek - fogalmazott Tarjányi. Például az adott ország külügyminisztere felszólítja a másik országot, hogy meg ne próbáljanak ilyet tenni. A balti államok például kiutasítanak orosz diplomatákat, akik valójában hírszerzők. Vagy esetleg válaszlépéseket hoznak meg, akár egy informatikai ellentámadás kapcsán bizonyos rendszereket szétzilálnak.
Úgy véli a szakértő, Magyarországon elmaradt ez a fajta utókezelés, és ami szerinte a legfájóbb, hogy megközelítőleg 9-10 hónappal később az orosz külügyminiszter a Barátságért kitüntetést adta Szijjártó Péternek. “Az ilyen barátoktól mentsen meg a Jó Isten” - tette hozzá. Kérdésre azt is elmondta Tarjányi, hogy a magyar illetékesek biztosan tudják, hogy a hekkerek milyen adatokhoz fértek hozzá, hogy mi lehetett a támadás célja.
A teljes beszélgetés itt visszanézhető:
