Ezért búcsúzhatunk el a magyar málnától
Magyarország óriási vesztese lehet a klímaváltozásnak, az elmúlt évek súlyos aszályai ezt meg is mutatták, az első áldozatok között volt a málna - hangzott el a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában.
Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta, hogy a klímaváltozás világszerte lecsapott, 10-15 éve érzékelni a zöldség- és gyümölcstermesztés során, hogy olyan, mintha a feje tetejére állt volna az időjárás.
Időjárási szélsőségek sorát éljük meg, és mintha egyre nagyobb gyakorisággal, egyre nagyobb intenzitással jönnének, és nem csupán az aszály, hanem a viharkárokat vagy a fagykárokat is ide vehetjük - mondta Apáti. A málna, a szeder, a feketeribiszke már áldozatául esett az elmúlt 15 év káros változásainak, fogalmazott a szakember. Míg 30 évvel ezelőtt Magyarország Európa legnagyobb málnatermelője volt, addigra mára gyakorlatilag szinte teljesen kikopott a köztermesztésből. Néhány 10 hektáros nagyságrendnyi maradt, de az gyakorlatilag elhanyagolható - mondta. A szeder és a feketeribiszke pedig nem bírják a meleg, száraz, perzselő UV sugárzással tarkított nyarakat, képtelenség őket ilyen klimatikus körülmények között termelni, tette hozzá.
De ezeknek a gyümölcsöknek az eltűnéséhez a munkaerő hiánya is hozzájárult. Apáti Ferenc kifejtette, hogy nagyon munkaigényesek ezek a gyümölcsök, és ha a klímaváltozás nem lett volna elég, a munkaerő hiánya “megásta a sírjukat”.
Minden zöldség- és gyümölcsfajnál át kell értékelni a technológiát, a fajtahasználatot, mert ahogy 15-20 évvel ezelőtt csinálták, úgy nem lehet manapság folytatni - jelentette ki Apáti Ferenc.
Az is kiderült, hogy a málna ára azért nem emelkedett, mert most Lengyelországban olyan a klíma, mint Magyarországon volt 20-25 évvel ezelőtt, és a lengyelek hatékonyan tudják azt termelni. A lengyel málna így néha olcsóbban van itt, mint amilyen önköltségen meg tudnánk termelni - szögezte le. A piac globálissá vált, mondta, így a lengyel vagy spanyol málna el tud jutni Magyarországra.
A klíma pedig abba az irányba megy, hogyha nem is 5-10 éven belül, de ennél hosszabb távon már Magyarországon is fogunk tudni termelni narancsot, datolyát, vagy kiwit. Az más kérdés, hogy vajon lesz-e annyira alkalmas a klíma a termeléséhez, hogy ugyanolyan hatékonyan tudjuk majd termelni, mint a mediterrán vagy szubtrópusi országok - fűzte hozzá Apáti Ferenc.
A teljes beszélgetés itt meghallgatható:
