Farkasösztönök a tál felett: kutyáink táplálkozási szokásainak háttere

Egy kiskedvenc étkezési szokásai mögött sokszor évszázados ösztönök és nevelési tényezők húzódnak meg.

A Spirit FM állatvédelmi műsorában, az Adj esélyt! adásában Tótpeti Lili beszélgetett Dr. Fodor Kingával, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensével. A szakértő segítségével a hallgatók betekintést nyerhettek a kutyák habzsolásának, válogatósságának, étellopási hajlamainak, valamint a helyes etetési rituáléknak a kulisszái mögé.

A kutyák látszólag csillapíthatatlan étvágya és a szinte korlátlan falánkságuk a farkas múltra vezethető vissza. A vadon élő ősök nem juthattak rendszeresen táplálékhoz, ezért egy-egy sikeres vadászat után a gyomruk rendkívüli tágulékonyságát kihasználva a lehető legnagyobb mennyiségű zsákmányt próbálták bezabálni. Ezt a viselkedést kísérte a trofallaxis jelensége is, amikor a megtöltött gyomortartalmat a vackukban kihányták, majd visszaszaladtak a maradékért, és a kihányt ételt akár napokon át visszaették. A mai kutyáknál megfigyelhető habzsolás és a visszahányt eledel azonnali újbóli elfogyasztása emberi szemmel gusztustalan tevékenységnek tűnhet, ám az állat számára ez teljesen fiziológiás folyamat. A kutya szervezete fel van készülve arra, hogy a nagy evések után akár napokig ne jusson táplálékhoz, ezért a koplalónapok alkalmazása sem jelent számukra megterhelést. A habzsolt levegő elöl vagy hátul távozik a szervezetből, a gondot inkább a kukázás során felzabált, gyomrot felsértő csontos ételek vagy halszálkák jelenthetik.

A válogatósság problémája a habzsolással ellentétes jelenség, amelyet Dr. Fodor Kinga két különálló tényezőre bontott. Előfordul, hogy a gazda csupán túl kevésnek ítéli meg a felkínált adagot, miközben egy kistestű ebnek egyetlen marék jó minőségű táp is fedezheti a napi tápanyagszükségletét. A valódi válogatósság viszont nevelési hiba, mert a kutya akkor válik válogatóssá, ha megszokja, hogy megteheti. Ha a tulajdonos türelme fél nap után elfogy, és a visszautasított minőségi étel helyett párizsit ad a túlsúlyos kedvencének, akkor az állat veszi át az irányítást. A kutya felépítése ezen a ponton eltér a macskáétól, hiszen míg a macska addiktív állatként a sokáig kapott egyfajta ízhez szokik hozzá, a kutya pont a folyamatosan kapott konyhai lepattanóktól és az asztal melletti etetéstől válik válogatóssá.

Az ételcsenés és az eledel elvárása a gazdától szintén nevelési hiányosságra vezethető vissza. A kutya rendkívül intelligens lény, amely megérti a határokat, ha megtanítják rá. Az eledel védelme és a gazda felé történő odakapás abnormális viselkedés, amely kutyatréner segítségét igényli, mivel a nagytestű ebeknél ez a családi dominancia letörésének hiányát jelzi. A szakember kiemelte: „Nagyon fontos, hogy a kutyát meg lehet tanítani arra, hogy csak akkor eszik, amikor felkínálják neki. És a nap többi időszakában pedig szépen ül a helyén. Rengeteg ilyen kutya van. A család leülhet enni. Ha megszokta, hogy nem kap az asztal semmit, akkor nem is jön oda kunyerálni.”

A helyes etetési rituálé kialakításánál érdemes elkülöníteni a család és a kedvenc étkezését. Egy egészséges felnőtt kutyát naponta egyszer, meghatározott időpontban célszerű megetetni. Amennyiben a család leül ebédelni, a kutya étkezése a családi étkezés után következzen, hogy az állat pontosan tisztában legyen a helyével a rendszerben.

A füvési szokások hátterében régebben ásványianyag-hiányt feltételeztek, ám a modern tápok mellett is fennmaradt ez a jelenség. Ha a kutya nem mutat fájdalmi tüneteket, nincs hasmenése, nem púposítja a hátát, és nem produkál gyomorégésre utaló habos hányást, a legelés nem igényel külön beavatkozást. Ennél sokkal veszélyesebb a különféle tárgyak, zoknik, fehérneműk vagy gyermekjátékok lenyelése, amely szorongásból, unalomból vagy rossz szokásból eredhet. A gazdának úgy kell tekintenie a kutyára, mint egy négyéves kisgyerekre, és az eledelnek nem minősülő tárgyakat el kell pakolnia előle.

A konyhából kikerülő ételek közül több kifejezetten veszélyes az eb egészségére. Az édesítőszeres, különösen a nyírfacukros termékek fogyasztása súlyos, sokszor halálos következményekkel járhat. A táblás csokoládé és minden csokoládés péksütemény tiltólistás, ahogyan a szőlő is, amely a kutyák nyolc-tíz százalékánál súlyos heveny veseelégtelenséget vált ki. Az avokádó szintén komoly gyomor-bélrendszeri problémákat okoz. A jutalomfalatok választásakor érdemes a mértékletességre törekedni, de a kölyökkortól szoktatott répa-, cukkini- vagy almaszeletek, a napi tápadagból félretett szemcsék, vagy az otthon sütött falatok egyaránt jó alternatívát jelentenek.

A tápszemek mérete sem csupán marketingfogás, hanem a rágásra ösztönzéssel a fogak tisztítását is szolgálja. Ha a gazda tápot vált, a hirtelen átállás hasmenést okozhat a bélflóra adaptációjának hiánya miatt, ezért a monodiéta után mindig átmenettel kell bevezetni az új eledelt. A habzsoló kutyák esetében hatékony megoldást nyújtanak az intelligens, habzsolásgátló tálak, amelyek puzzle-szerű felépítésükkel lassítják az evést, és mentálisan is lefárasztják a kutyát. A teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.