Ferencz Orsolya szerint az űrkutatás válságálló terület, amelyben hatalmas potenciál van Magyarország számára is

Belföld
Fotó: Spirit FM

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa volt a vendég a Spirit FM Exkluzív című műsorának legutóbbi adásában.

Ennek apropóján először a legutóbb elfogadott, kilencedik uniós szankciók csomag kapcsán arról kérdezte Novák András a miniszteri biztost, miért volt fontos, hogy Magyarország mentességet kapjon az alól, hogy a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén a jövőben ne működhessen együtt Oroszországgal. 

Ferencz Orsolya szerint valóban fontos volt Magyarország számára, hogy végül az új EU-s szankciós csomag ne érintse a nukleáris energia területét, ugyanakkor szerint ez egész Európa energiabiztonságának az alapját is képezi. Ahogy a paksi atomerőmű is alaperőműnek számít, ami garantálja az ország energiaellátást, addig a franciák, a hollandok vagy a belgák esetében is jelentős szeletet tesz ki az energiaszektorban az atom.

"Egy ennyire kifeszített energetikai helyzetben, mint amiben most van az Európai Unió, minden ilyen lépés döntő fontosságú."

- hangsúlyozta a miniszteri biztos.

Az elmúlt napokban bejárta a világsajtót a hír, miszerint Szaúd-Arábiába látogatott Hszi-Csin-ping kínai elnök, ahol az Öböl-menti országokkal arról tárgyalt, milyen formában tudják szorosabbra fűzni az együttműködésüket. Ezek között szerepelt az űrtevékenység is, amely Ferencz szerint egy nagyon jelentős információ, mert a világűrben kritikus infrastruktúrák működnek, amelyek a világgazdaság és a nemzetbiztonság alapját is képezik. 

Ferencz szerint ezek a képességek növelése folyamatosan jelen van a nyugati világban is, a NATO 2019-ben műveleti területté is nyilvánította a világűrt. A miniszteri biztos szerint, hogy valójában mennyire fontos területről is van szó, az is bizonyítja, hogy az orosz-ukrán konfliktusban milyen jelentőséggel bírnak a világűrből kapott adatok, szerinte ugyanis ezek akár egy háború kimenetelét is el tudják dönteni. 

"Éppen ezért fontos, hogy az emberi érdekérvényesítés, a különféle geopolitikai viszonyrendszerek, amik a földfelszínen megjelennek, azok milyen módon vetülnek ki a világűrbe."

Bár Ferencz Orsolya úgy gondolja, hogy a kínai elnök bejelentése nem jelent direkt fenyegetést az Egyesült Államok számára, de hogy amerikaiak is figyelemmel követik Kína és az arab országok egyre fokozódó együttműködését, abban biztos. 

Szó esett az adásban a magyar űrprogramról is, amelynek köszönhetően belátható időn belül Magyarország is küld újra űrhajóst a világűrbe. Erre azonban jelenleg Európának nincs képessége, ember szállítására csak az amerikaiak, az oroszok és a kínaiak képesek. Ferencz szerint azonban egyre több európai ország van azon az állásponton, hogy ezen változtatni kell, hiszen egy 500 milliós közösségnek képesnek kell lennie erre. Elmondása szerint Európában leginkább a franciák, a németek és az olaszok dominálnak az űrkutatás területén, de már a magyar szakembereket is jegyzik és örülnek a nemzetközi partnerek, hogy bekapcsolódtunk ezekbe a folyamatokba.

Mint elmondta, zajlik már a magyar űrhajós kiválasztása, jelenleg nyolcan vesznek részt a programban, végül közülük csak egy ember jut fel ténylegesen is a világűrbe az amerikaiak segítségével, de a földön maradóknak is fontos feladatuk lesz a földi irányítóközpontban, hiszen ők is nagyfokú természettudományi tudással rendelkeznek. 

Ferencz szerint az űrkutatás nem csupán a tudományos élet, az innováció területén fejt ki pozitív hatásokat hazánkban, hanem a nemzetgazdaságban is, ezért is fontos, hogy egy válság közepette is invesztáljunk ebbe pénzt, mert a megtérülése nagyon magas. 

A magyar programba ráadásul számtalan egyetem bekapcsolódott már, a világűrben elvégzett kísérleteket pedig mi határozhatjuk majd meg, az ott született eredményeket pedig mi használhatjuk fel. 

A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.