Gazdasági mérlegen az euró: karnyújtásnyira vagy beláthatatlan távolságban?

A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági magazinműsorában Rónai Egon vendége Mihályi Máté, a GKI kutatója volt, akivel a magyarországi euróbevezetés esélyeit és a csatlakozáshoz szükséges kritériumok jelenlegi állását járták körül.

A beszélgetés kiindulópontja az a felismerés volt, hogy bár a 2010-es évek elején, sőt még az évtized végén is közel jártunk a feltételek teljesítéséhez, azóta jelentősen eltávolodtunk a közös európai valutától. A szakértő szerint a Covid-válság és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai egyaránt hátráltatták a folyamatot, így mostanra több területen is komoly kihívásokkal nézünk szembe.

Az euróbevezetés ötpilléres feltételrendszeréből az árstabilitás kérdése tűnik az egyik legérzékenyebbnek. Bár a 2020-as évek elején tapasztalt kiugró infláció messze sodorta az országot a célszámoktól, a legfrissebb adatok már bizakodásra adhatnak okot. A tavalyi 4,4 százalékos mutatóval szemben ugyan 2,6 százalék körül kellene teljesíteni, az év eleji alacsony árindex és a várható további mérséklődés miatt ez a kritérium középtávon elérhetőnek látszik, még akkor is, ha a nemzetközi konfliktusok és az energiaárak emelkedése továbbra is komoly kockázatot hordoz.

Ennél is nagyobb feszültség mutatkozik az államháztartási hiány területén, ahol a GKI várakozásai szerint a tavalyi 4,7 százalék után idén akár 6,5 százalékos deficit is várható, ami jelentősen meghaladja a megkövetelt 3 százalékos határt. Mihályi Máté hangsúlyozta, hogy a 2030-as céldátum eléréséhez szigorú költségvetési politikára, a pazarló állami beruházások visszafogására és az uniós források hatékony bevonására lenne szükség. Az államadósság szintje szintén a bűvös 60 százalék felett, jelenleg 75 százalék körül mozog, ám a szakértő szerint a csatlakozáshoz már egy hiteles és folyamatosan csökkenő pálya is elegendő lehet a döntéshozók számára.

A forint és az euró közötti választás nem csupán szakmai, hanem politikai vita tárgya is, ugyanakkor a váltásnak kézzelfogható gazdasági előnyei lennének. A legfontosabb nyereség a hitelkamatok jelentős csökkenése lenne, ami három szinten is éreztetné hatását: olcsóbbá válna az államadósság finanszírozása, a vállalatok kedvezőbb feltételekkel fejleszthetnének, és a lakossági hitelezés is kedvezőbbé válna. Példaként hangzott el, hogy míg itthon a támogatott lakáshitelek 3 százalék körül mozognak, az eurózónában a piaci alapú hitelek is hasonló szinten érhetőek el.

A társadalom részéről jelentős támogatottság övezi a közös pénz bevezetését, a magyarok kétharmada pártolja az eurót. Bár a szigorúbb gazdaságpolitika és a bérkiáramlás korlátos volta nehézségeket okozhat, a hitelesen deklarált csatlakozási szándék már önmagában is javíthatja a piaci bizalmat. Ez megmutatkozik a stabilabb árfolyamban és a hosszú távú kamatok mérséklődésében is. A szakértő zárógondolata szerint a következő évek legnagyobb kérdése az lesz, hogy a magyar gazdaságpolitika képes-e olyan pályára állni, amely egyszerre kezeli a finanszírozási igényeket és teljesíti az eurózóna szigorú elvárásait.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.