Gazdasági zsákutca a síneken: a Budapest és Kelebia közötti vasútvonal kudarca
A szakértő szerint a projekt alapvetően elhibázott, mivel nem közlekedésfejlesztési szakemberek javaslatai, hanem politikai döntések alapján valósult meg. Bucsky Péter rámutatott, hogy észszerűbb lett volna a forrásokat a sokkal nagyobb kapacitást igénylő szegedi irányba vagy az osztrák határszakasz fejlesztésére fordítani, ahol a szerbiai forgalom ötszöröse zajlik. A jelenlegi fejlesztés szakmai megalapozatlanságát tükrözi az is, hogy a tehervonatok számára a megemelt sebesség irreleváns, a személyforgalom pedig a budapesti elővárosi szakaszon túl nem indokolta volna a kétvágányú pálya kiépítését.
A műszaki átadás körüli nehézségeket tetézi az európai vonatbefolyásoló rendszer, az ETCS hiánya. Bár a pálya elméletileg alkalmas a 160 kilométer per órás sebességre, e rendszer nélkül a személyszállító vonatok biztonsági okokból nem indulhatnak el. A helyzetet nehezíti, hogy a kínai gyártó számára idegenek az európai előírások, ráadásul a MÁV legfelkészültebb szakemberei közül többen távoztak a cégtől a projekt során. Jelenleg a szoftveres tesztelések fázisában tart a folyamat, de optimista becslések szerint is csak az év végére várható érdemi előrelépés.
A beruházás társadalmi hasznossága is megkérdőjelezhető, mivel Lázár János minisztersége alatt számos kapcsolódó fejlesztést, például különszintű kereszteződéseket töröltek a tervekből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a jövőben mégis sűrűsödne a forgalom, a településeket kettévágó vasútvonalon a szintbeli átjárók balesetveszélyessé válnak és akadályozzák a helyi közlekedést. Az újságíró összegzése szerint művészet volt ennyi pénzből ilyen alacsony szakmai színvonalú projektet megvalósítani, amelynek érdemi hasznosítása a jövő kormányaira váró komoly kihívás lesz.
Teljes adás ekérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.