Globális válsággócok és hazai fordulatok: kereszttűzben a biztonságpolitika

A Spirit FM Ostrom című műsorának legutóbbi adásában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő és a műsorvezető a nemzetközi és hazai események szövevényes összefüggéseit elemezte.

A beszélgetés központi témáját a közel-keleti feszültség, az orosz-ukrán háború befagyott békeesélyei, valamint a magyarországi választások utáni nemzetbiztonsági kérdések szolgáltatták.

A világ gazdasági stabilitását jelenleg leginkább a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság veszélyezteti. Tarjányi Péter rávilágított, hogy a térségben zajló események már rövid távon is kritikus helyzetbe hozhatják az európai légiközlekedést, mivel a kontinens kerozinkészletei mindössze másfél hónapra elegendőek. Miközben a diplomáciai csatornákon keresztül – pakisztáni közvetítéssel – maratoni tárgyalások zajlanak az Egyesült Államok és Irán között, a gyakorlatban mindkét fél folyamatosan megsérti a korábban bejelentett tűzszünetet. A szakértő szerint a konfliktus két legfőbb töréspontja Irán nukleáris programja, különösen a 60%-osra dúsított uránkészlet, valamint Teherán azon követelése, hogy hajózási díjakkal finanszírozzák az ország újjáépítését. A nyugati hatalmak számára elfogadhatatlan a nukleáris fegyverkezés lehetősége, így a felek közötti bizalmatlanság miatt a diplomáciai megoldás helyett jelenleg a blokádok és a kölcsönös fenyegetőzések dominálnak.

A konfliktus eszkalációja paradox módon bizonyos szektorok számára hatalmas profitot termel. Míg Donald Trump politikai nyomás alatt áll az energiaárak emelkedése és a közelgő választások miatt, az amerikai olaj- és hadiipar soha nem látott bevételeket könyvelhet el. A gyártási kapacitások jelentős növelése és az óriás tartályhajók megnövekedett forgalma azt jelzi, hogy a háborús gazdaság motorjai teljes gőzzel üzemelnek. A szakértő szerint ez a helyzet megnehezíti a valódi béketeremtést, hiszen a válság fenntartásában több globális szereplő is érdekelt. Ezzel párhuzamosan a NATO szövetségi rendszere is próbatétel előtt áll. Bár az Egyesült Államok szövetségesei, például Németország vagy az Egyesült Királyság, óvatosabbak lettek a korábbi évtizedek beavatkozásaihoz képest, a gazdasági kényszer és a biztonsági kockázatok előbb-utóbb közös fellépésre kényszeríthetik a tagállamokat.

A hazai politika porondján a választások utáni időszak legfontosabb kérdése a bizalom visszaépítése a rendvédelmi és titkosszolgálati intézmények iránt. Tarjányi Péter hangsúlyozta, hogy a kampány során felmerült ügynökvádak és a külföldi beavatkozásokról szóló hírek szakmai tisztázást igényelnek. Az olyan ügyek, mint a legfelsőbb szintű telefonbeszélgetések kiszivárgása vagy az orosz befolyásszerzés kísérletei, nem maradhatnak válasz nélkül. A szakértő szerint az új politikai vezetésnek a kampányüzemmódból át kell állnia a higvadt kormányzásra, ahol az elszámoltathatóság mellett a stratégiai ágazatok, például a haderőfejlesztés folytonosságát is biztosítani kell. A titkosszolgálati vizsgálatok lezárása és az eredmények hiteles kommunikálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalom ne politikai eszközként, hanem az ország védelmezőiként tekintsen ezekre a szervezetekre.

Az orosz-ukrán háború kapcsán a szakértő borúlátó képet festett a közeli jövőről. Véleménye szerint a béketárgyalások lehetősége jelenleg teljesen lekerült a napirendről, és csupán katonai megoldásban gondolkodnak a felek. Oroszország további mozgósításokra készül, hogy pótolja hatalmas veszteségeit, miközben Ukrajna a nyugati támogatások esetleges elapadása miatt kénytelen új partnereket keresni. Kijev most a közel-keleti államokkal, például Szaúd-Arábiával kötött technológiai és védelmi megállapodásokkal igyekszik stabilizálni helyzetét. A nyári hónapok várhatóan újabb véres offenzívákat hoznak, miközben a globális figyelem megoszlik a különböző válsággócok között, próbára téve a nyugati világ teherbíró képességét.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.