Ha nincs munkaerő, a fákon rohad meg a gyümölcs
A szezonális munkákra sokszor nehezen találni munkaerőt, ami komoly károkat okoz a gazdáknak.
Az állattenyésztésben döntően állandó munkaerővel kell dolgozni, mert olyan folytatólagos munkák vannak, amik nap mint nap ismétlik egymást, nincsenek kiugró munkacsúcsok. Itt szezonális munkaerőre nincs szükség - mondta el a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában Apáti Ferenc, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Viszont a zöldség-gyümölcs ágazatban már szezonális munkaerőt alkalmaznak, itt ugyanis néhány hétben, hónapban megnő a munkaigény, ami ezután visszaesik. Sokszor nehéz úgy találni munkaerőt, hogy az illető tudjon és akarjon dolgozni. Apáti Ferenc kiemelte, hogy ebben a kánikulában borzasztó nehéz dolgozni, nem sokan választják ezeket a munkakörülményeket.
Mint mondja, jó néhány éve nem az a kérdés, mennyit fizetnek a dolgozóknak, hanem az, hogy találjanak egyáltalán munkaerőt. Hozzátette, a munkabérek az elmúlt 7-8 évben megduplázódtak. Észak-keleten 12 ezer forint körüli napszám van, de a Dunántúlon, a Balaton és Budapest környékén, ahol már nehezebb munkaerőt találni, ott 18-20 ezer forintos napszámról lehet beszélni, de sokszor még ennyiért sem találni elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőt.
A munkaerő hiánya miatt pedig sokszor kára is lehet a gazdáknak, és kiderült, hogy ezt bele is kell kalkulálni. Ha nem tudnak időben betakarítani, túlérik a gyümölcs, amit legfeljebb pálinkának, lekvárnak lehet már csak eladni, de időnként előfordul, hogy a gyümölcs megrohad a fákon. 10-20 százaléknyi kár keletkezik amiatt, hogy bizonyos munkákat nem tudnak időben elvégezni - tette hozzá Apáti Ferenc.
A szüretet sokszor időjárási körülmények is nehezítik, például ha esik az eső, nem lehet dolgozni, és súlyos veszteségeket generál.
Néhány ezren dolgoznak Magyarországon Kárpátaljáról, Erdélyből vagy a Vajdaságból, de egyre gyakoribbak a távol-keleti munkaerők - akik egyébként nagyon beváltak. Gyümölcsszüretre, 2-3 hónapra viszont nem éri meg 3. országból “importálni” munkaerőt, de a gombatermesztésben például jó megoldásként működik ez, hiszen nincs más lehetőség.
A teljes beszélgetés itt visszahallgatható: