Hárommillióan lakhatási szegénységben: miért nem javul a helyzet évtizedek óta?

A magyar háztartások harminc százaléka él lakhatási szegénységben, amely összesen mintegy hárommillió embert érint.

A műsorban Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója beszélt a Habitat for Humanity lakhatási jelentésének friss fejezetéről, amely a lakáspolitikákat és a költségvetési kiadásokat vizsgálja. Elmondta, hogy a lakhatási szegénység nem új jelenség, hiszen évtizedek óta a lakosság nagyjából harmadát érinti. Ebbe azok tartoznak, akik rosszul szigetelt vagy nehezen fűthető lakásban élnek, bizonytalan albérleti szerződésük van, vagy akiket túlságosan megterhel a rezsi vagy a lakáshiteltörlesztés. A kutató szerint a helyzet hosszú ideje változatlan, ezért a szerzők évről évre áttekintik az adatokat, hogy látható-e bármilyen elmozdulás.

A beszélgetés során az is kiderült, hogy az elmúlt évek lakáspolitikai intézkedései, a különféle otthonteremtési támogatások és a kamattámogatott hitelek nem hoztak érdemi javulást ebben a hárommilliós csoportban. Bár sok család anyagi helyzete erősödött, a lakhatási szegénység mértéke nem csökkent. Czirfusz Márton úgy fogalmazott, hogy a kormány évente több száz milliárd forintot költ lakhatási célokra, mégsem sikerül mérsékelni a problémát, mivel ezek az eszközök elsősorban azokra irányulnak, akik hitelt tudnak felvenni, nem pedig a valóban rászorulókra. A Habitat szakértői régóta egy átfogó lakáspolitika bevezetését sürgetik, amely tartalmazná a bérlakásprogramot, a szigetelési és felújítási támogatásokat, valamint egy hosszú távú országos stratégiát is, amely jelenleg teljesen hiányzik.

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiszámítható környezet hiánya nemcsak a háztartásokat érinti, hanem az építőipari szereplőket is, akik az ingadozó támogatási rendszerek miatt nehezen terveznek előre. Hozzátette, hogy az önkormányzatok kiemelten fontos szereplők lennének, ám mára a források megnyirbálása miatt alig maradt eszközük a lakásállomány fenntartására vagy bővítésére. Jelenleg mintegy százezer önkormányzati lakás van az országban, és ezekre éves szinten kevesebb mint húszmilliárd forintot költenek, ami eltörpül a kormány által lakhatási célokra fordított összegek mellett. Eközben a háztartások több mint tizenkét százaléka beázó vagy penészes falakkal küzd, több mint hat százalék nem tud megfelelően fűteni, és közel huszonhárom százalék nem képes lecserélni az elhasználódott bútorait, ami jól mutatja, mennyire gyakoriak a lakásminőségi problémák.

Bár a rendszerváltás óta csökkent azok száma, akik komfort nélküli lakásokban élnek, még mindig több tízezer ember lakik olyan körülmények között, amelyet a kutató szerint nem lehet méltó lakhatásnak nevezni. A probléma a gyerekeket is jelentősen érinti, hiszen minden negyedik gyermek túlzsúfolt lakásban nő fel. 

A teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.