Hatalmi érdekek és ökológiai károk: a zöld kriminológia perspektívái

A Spirit FM Letöltendő című műsorában Dr. Szalai Alida kriminológus kalauzolta el a hallgatókat egy itthon még kevésbé ismert, ám annál égetőbb tudományterület, a zöld kriminológia világába.

A szakértő rávilágított arra, hogy a kriminológia hagyományos keretei ma már nem elegendőek a környezeti katasztrófák megértéséhez, hiszen a legsúlyosabb károkozások sokszor nem a megszokott bűnözői körökhöz, hanem a gazdasági és politikai elit döntéseihez köthetők.

A zöld kriminológia alapvető felismerése, hogy a társadalmi és környezeti ártalmak jelentős része a legalitás talaján marad. Míg a büntetőjog gyakran a perifériára szorult egyének kisebb súlyú cselekményeit szankcionálja, addig a nagyvállalatok rendszerszintű károkozása sokszor csupán közigazgatási bírságokat von maga után, amelyek belekalkulálhatók a termelési költségekbe. A tudományág ezért kritikusan vizsgálja a kriminalizáció folyamatát: azt a mechanizmust, amely során a hatalmi érdekek mentén dől el, mi minősül bűncselekménynek és mi marad büntetlen. A globális kapitalizmus növekedési kényszere és a véges természeti erőforrások közötti feszültségben a jogalkotás gyakran a gazdasági szempontokat részesíti előnyben a környezetvédelemmel szemben.

A kutató saját doktori értekezése során a környezeti károkozás társadalmi kontrollját vizsgálta, különös tekintettel a hazai és nemzetközi konfliktusokra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi közösségek ellenállása – legyen szó a globális délről vagy Európáról – gyakran falakba ütközik. Míg Dél-Amerikában a környezetvédők kriminalizálása és fizikai veszélyeztetése mindennapos, addig a fejlettebb országokban kifinomultabb, úgynevezett puha kontrolleszközöket alkalmaznak. Ilyen például a vállalatok zöldre festése (greenwashing), vagy a politikai retorika, amely a szakmai aggályokat pártpolitikai kérdésnek állítja be, ezzel demoralizálva és elszigetelve az érintett lakosságot.

A műsorban kiemelt figyelmet kapott a gödi Samsung gyár esete, amelyen keresztül a szakértő szemléltette a magyarországi sajátosságokat. A vizsgálat feltárta, hogy a környezeti konfliktusokat nemcsak a konkrét szennyezések – például a talajvízben vagy a levegőben mért káros anyagok – mélyítik, hanem a demokratikus kontrollmechanizmusok kiiktatása is. A különleges gazdasági övezetek létrehozása és az iparűzési adó körüli politikai játszmák korlátozták a helyi önkormányzat és a lakosság beleszólási jogát. Dr. Szalai Alida rámutatott: a civilek kitartó közadatigénylései és mérései nélkül számos szabályszegés és biztonsági hiányosság rejtve maradt volna a nyilvánosság előtt.

A beszélgetés végén a szakértő kitért az Európai Unió szerepére is. Bár az EU a klímaválság megoldásaként tekint az elektromos autókkal fémjelzett zöld átállásra, ez a folyamat újabb ökológiai terheket ró a beszállító országokra, köztük Magyarországra. A zöld gazdaság fogalma mögött sokszor ugyanaz a profitmaximalizáló logika húzódik meg, amely a természetet és a társadalmi gondoskodást ingyenesen kiaknázható erőforrásként kezeli. A zöld kriminológia feladata ebben a környezetben az, hogy lebontsa a társadalom és természet mesterséges szétválasztását, és egy olyan igazságosabb szabályozási környezetért emeljen szót, amely a közösségek és az élővilág védelmét a gazdasági érdekek elé helyezi.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube oldalán.