Hátrány, ha egy gyerek másképp használja az anyanyelvét?
Hogyan dolgozható le a szociolingvisztikai hátrány? Mit tehet a szülő és a tanár, ha látja, hogy egy gyerek másképp használja a nyelvet? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Jánk István egyetemi adjunktussal a Spirit FM Eredet című műsorában.
Hogyan dolgozható le a szociolingvisztikai hátrány? Mit tehet a szülő és a tanár, ha látja, hogy egy gyerek másképp használja a nyelvet? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Jánk István egyetemi adjunktussal a Spirit FM Eredet című műsorában.
„Nem fogja érteni az utasításokat, nem fogja érteni az elvont fogalmakat, nem fog érteni egy csomó szót, nehezebben tudja, mondjuk, értelmezni az összetett mondatokat, és ez mind-mind halmozódik folyamatosan, és ezért nehezebben fog tudni érvényesülni. De nem azért, mert buta, nem azért, mert nem tanult, hanem egész egyszerűen azért, mert a nyelvi világa van hátrányban” – mondta Jánk István.
Az egyetemi adjunktus hozzátette: ez más tanulási zavarokhoz is vezet és sokszor összekapcsolódik más jellegű tanulási nehézségekkel is. Azt mondta: ez egy másság szociolingvisztikai értelmében, ami azt jelenti, hogy másképp használja a nyelvet a gyerek, más dolgok kerülnek előtérbe az ő családjában a szocializáció során, ezért számára más lesz fontos. Példaként említette, hogy az ilyen gyerekeknek nem az lesz fontos, hogy egy szót négyféleképpen tudjon kifejezni, hanem az lesz fontos, hogy egyértelműen és határozottan tudja mondani az ő álláspontját.
„A tanulási nehézségek mellett sokszor kialakul egyfajta tanult tehetetlenség a gyerekben, hiszen ő, mondjuk, készül, tanul, de amikor őt megítélik, és itt jön be a nyelvi attitűd, hogy a pedagógus hogyan viszonyul ahhoz, amit a gyerek mondjuk elmond egy feleletnél. Hogyan fogja azt értékelni, amit a gyerek kommunikál felé. Tehát hogyha mondjuk a gyerek egy erős nyelvjárásban beszél, mondjuk egy ő-ző vagy egy i-ző nyelvjárásban, akkor ezt nagyon sok pedagógus negatívan értékeli, (…) tehát itt nem lesz objektív az értékelése, és hogyha ezt sokszor eljátsszák a gyerekkel, akkor kialakul egy tanult tehetetlenség. Ez azt jelenti, hogy akkor már úgy van vele, hogy mindegy, mit csinálok, úgyis így fognak értékelni, így fognak hozzám viszonyulni. És ez a valódi veszélye ennek az egész folyamatnak és ennek a negatív megítélésnek, hogy lehet, hogy az a gyerek nagyon tehetséges lenne és nagyon sokra vihetné, de nem fog tudni érvényesülni a későbbiekben emiatt” – egészítette ki Jánk István.
A teljes beszélgetés itt halgatható meg:
