Havi félmillióra vágynának, helyette egyre szegényednek a nyugdíjasok
A KSH legfrissebb adatai alapján a nyugdíjasok jövedelmi viszonyaiból azt lehet megállapítani, hogy tavaly a negyedük, 24 százalékuk a szegénységi küszöb alatt élt - ez 160 ezer forint/hónapot jelent.
Süle-Szigeti Búlcsú, közgazdász, nyugdíjszakértő a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában egy másik kutatást is megemlített, ami alapján elmondható, hogy a nagyon jó jövedelmi szinthez 488 ezer forintra lenne szükség havonta - a két megállapítás között óriási a kontraszt.
Az átlag nyugdíjas most 233 ezer forint körül kap havonta, ezt 13-szor kapják kézhez egy évben. A mediánnyugdíj 206 ezer forint környékére tehető. Az idősek főként az állami nyugdíjból élnek, nagyon kevesen vannak, akik ezt még ki tudják egészíteni mással, munkabérrel, vagy bérleti díjjal, esetleg megtakarítással, amiből járadék jelleggel tudnak kivenni.
A kormánynak vállalása, hogy legkésőbb jövő március végéig nyugdíjreformot hajtsanak végre. Az OECD is megfogalmazott javaslatokat, erre jöhetne egy társadalmi vita - de a szakértő úgy látja, hogy a kormány a kommunikációja alapján már a helyreállítási tervben vállaltakkal ellentétben mégsem érzi szükségességét bármilyen reformnak.
Az OECD javaslatai között szerepel arra való törekvés is, hogy a 13. havi nyugdíjnak legyen felső határa, hogy ne lehessen az átlagnyugdíjnál magasabb 13. havi nyugdíjat kapni. Ez egy bedobott gondolat, ami vitára érdemes lehetne, de Süle-Szigeti Bulcsú úgy fogalmazott: nem lát esélyt arra, hogy a kormány ezeket átvegye, pláne tárgyalás nélkül.
A hazai 65 éves korhatár beleillik az európai átlagba, ám kilógunk a várható élettartam tekintetében. A szakértő szerint a korhatárt nem lenne szerencsés keményen növelni, rugalmasságot viszont el tudna képzelni, akár egy olyat, hogy korábbi nyugdíjat is lehessen engedni, némi levonás árán. Ugyanez működhetne visszafele is: aki 65 évesen még bírja a munkát, folytathassa azt.
A teljes beszélgetést hallgassa meg itt:
