Háy János: ‘az, hogy én marhára érzek, az még nem vers’
Háy János legújabb kötetéről, a Negyven évről (Összes versek:1976-2016) beszélgetett a Spirit FM Kult-ÓRA című műsorában Rónai Egon magával az íróval. És hogy miért pont 2016-ig tart a legújabb kötete?

Háy János elmondta, hogy 2016-ban zárta le az utolsó kötetét, ugyanakkor az életében is nagy változás volt: Eszter, a felesége ekkor halt meg. “Ez az Eszterrel való időszak, és majd a következő 10 év lesz a nélküle való, és azok már csak új versek lesznek” - magyarázta. Ezt az időszakot szerette volna lekerekíteni.
Kosztolányi utolsó kötete olyan, hogy bele vannak téve az új versek, a nagyon híresek a halálról, és szerinte nem volt szerencsés az új verseket a régiekkel összekeverni - mondta Háy. Ez volt az oka, hogy 2016-ot választotta határpontnak. 1976 pedig a kamaszkora: az első versek, amiket olyannak gondolt, hogy bele lehet tenni kötetbe. “Amikor az ember átmegy egy váltáson, hogy rájön arra, hogy ‘az, hogy én marhára érzek, az még nem vers’” - fogalmazott.
Bizonyos fajta távolságtartás kell szerinte ahhoz, hogy anyagként lehessen bárki az érzelmekkel. “Az senkit nem érdekel, hogy én mit érzek, az érdekes, hogy a papíron milyen érzelem képződik” - mondta.
Azt is elmondta, hogy a kötet összeállításakor eldöntötte, nem fog kozmetikázni, hanem “ha egyszer összes, legyen összes”. Hogy is tudná ma, hatvan évesen egy 16 éves fiatalember gondolkodását a magáévá tenni? Ha átírja a verset, átírja a figyelmet is, “mindent átírok, tulajdonképpen megmásítom a verset”. Mint mondja: későbbi életkorban az ember azt a fajta lezser intenzitást nem meri már reprodukálni, vagy elszokott tőle, ami akkoriban volt jellemző - mondta. Példának hozta erre Szabó Lőrincet, aki később több korai versét is átírta. Háy azt mondta, Szabó Lőrincről, hogy fantasztikus volt formailag, nagyszerűen tudott rímelni, nagyon jó formakötésekbe tudott menni, és abból a tudásból nézve a 19 éves korában írt versek “nem voltak olyan perfektek”, és “szakmailag perfektuálta azokat a verseket, de nem volt rá szükség szerintem”.
Az új kötete több mint 1000 oldalas, és szerinte nagyon szép könyv lett, sőt, a könyv borítóját is ő festette. Belülre viszont nem tett más rajzokat, mint amelyek az eredeti kötetben is voltak.
A teljes beszélgetést hallgassa vissza itt: