Híd a jövőbe: egyetemi mentorok segítik a kistelepülési fiatalok boldogulását

A tehetség felismerése és gondozása nem csupán egyéni, hanem társadalmi érdek is, különösen akkor, ha a lehetőségekhez való hozzáférés nem mindenki számára egyenlő.

A Tehetség útja című műsor legutóbbi adásában Somodi-Solymos Eszter műsorvezető a Tanítsunk Magyarországért program küldetését és eredményeit járta körül vendégeivel. A beszélgetésekből kirajzolódott egy olyan kezdeményezés képe, amely nemcsak szakmát és jövőképet ad a fiataloknak, hanem valódi emberi kapcsolatokon keresztül bontja le a kistelepülési elszigeteltség falait.

A program története szorosan összefonódik Dr. György László kormánybiztos tudományos munkájával. A szakember kutatásai során arra kereste a választ, miért morzsolódik le a távolabbi kistelepüléseken élő gyerekek több mint fele a középiskola megkezdése után. A válasz nem a kirekesztésben vagy a pedagógusok mulasztásában rejlett, hanem abban a hatalmas ugrásban, amelyet az otthoni környezet elhagyása jelent. Sok gyermek számára a település határának átlépése nem egy természetes lépcsőfok, hanem egy szakadék, amelynek alján magányosan állnak.

A 2018-ban indult program alapvetése, hogy ezeknek a diákoknak olyan mintára és „nagytestvérekre” van szükségük, akik megmutatják a világ izgalmait és a továbbtanulás lehetőségeit. Az egyetemista mentorok heti rendszerességgel látogatják a diákokat, pályaorientációs utakat szerveznek, és segítenek áthidalni az általános iskola és a középfokú oktatás közötti nehéz átmenetet.

A program hatékonyságát a statisztikák is igazolják: egy év mentorálás után a korábbi 54 százalékos lemorzsolódási arány 45 százalékra csökkent. Gazdasági szempontból is kifizetődő a befektetés, hiszen minden ráköltött forint több mint két és félszeresen térül meg az adófizetői befizetéseken keresztül. A valódi érték azonban az emberi sorsokban rejlik. Dr. György László felidézte, hogy sok gyermek a „semmi” helyett ma már tudatosan készül a kőműves, a burkoló vagy éppen a villamosmérnöki hivatásra.

A siker egyik kulcsa a szülők bizalmának elnyerése. Sok család félti gyermekét az ismeretlentől, de a közös táborok és a mentorok kitartó jelenléte segít feloldani ezeket a gátakat. A vízió egyértelmű: 2030-ra minden általános iskolás rendelkezzen legalább egy szakmával, és képességei szerint tanulhasson tovább, függetlenül attól, hova született.

Teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján. 

A műsor második felében Gustafik Gergő, egykori mentor osztotta meg tapasztalatait, aki négy féléven keresztül segítette a szentesi diákokat. Elmondása szerint a program nemcsak a gyerekeknek, hanem az egyetemistáknak is rengeteget ad. A „szoft skillek” fejlesztése mellett – mint a konfliktuskezelés vagy a problémamegoldás – a mentorok is tanulnak a diákoktól, legyen szó harcászatról vagy kitartásról.

Gergő felelevenített egy esetet, amikor egy tehetséges sportoló kislánynak segített eljutni egy szegedi atlétikaversenyre, saját komfortzónáját – és a korán kelést – leküzdve. Az ilyen apró, de meghatározó tettek építik azt a védőhálót, amelyben a fiatalok biztonságban érezhetik magukat. A program sikerét jelzi az is, hogy a hallgatók körében szájhagyomány útján terjed a kezdeményezés híre, és egyre több vállalati partner is csatlakozik, felismerve a társadalmi felelősségvállalás jelentőségét.

Teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.