Hogyan lett világváros a 150 éves Budapest?
Szerencsére jól dokumentált Budapest múltja, hiszen amikor 1873-ban elindult a közös fővárosi közgyűlés, ennek a jegyzőkönyvei hozzáférhetőek, és egyéb forrásokat is be tudnak vonni a kutatásba - mondta el kérdésre a Spirit FM Partvonal című műsorában Melkovics Tamás történész, az ELTE adjunktusa.
Emlékeztetett, hogy Buda királyi központként már a középkorban is komoly jelentőséggel bírt, a török hódoltság során viszont elveszett ez a központi szerepe, a kvázi fővárosi jelleg Pozsonyba került át.
A XIX. században már kereskedelmi központtá vált Pest, ami a reformkor alatt a politikában is fontos szerepet kapott, különösen Széchenyinek köszönhetően.
A történész a Lánchídról kiemelte, hogy nem csupán két várost, hanem két országrészt is összekötött, hiszen akkoriban ez volt az egyedüli átkelési lehetőség a fővárosban. Akkor még hajóhíd volt, amit telente szét kellett szedni a jégzajlás miatt. A Lánchídnak szimbolikus jelentősége is volt, hiszen hídpénzt is kellett fizetniük az áthaladóknak, vagyis a híd a közteherviselést is jelképezte.
Az adjunktus emlékeztetett, hogy Buda, Pest és Óbuda egyesítésére már régóta komoly igények voltak, a dualizmus időszakában pedig különösen nagy hangsúlyt kapott az a cél, hogy Pest előzze meg Bécset.
A világvárossá válás során az Andrássy utat, a Nagykörutat, a kisföldalattit, az Iparművészeti Múzeumot, a Hősök terét, a Szépművészeti Múzeumot, az Operát emeljük ki, sorolta Melkovics Tamás. De hozzátette, hogy az 1870-es években olyan, talán ezeknél is “alapvetőbb” dolgokat fogalmaztak meg, mint például lekövezni az utcákat, csatornázni, valamint vízvezetékrendszert kell kiépíteni és biztosítani az ivóvizet. Európai szinten egy nagyon pici város még 1873-ban, 10 kerület volt, amikor a három város egyesült, magyarázta a történész.
Ezután indult el egy óriási népességnövekedés, és megjelent az igény a Duna szabályozására és a rakpartok kiépítésére is.
További izgalmas részletekért hallgassa meg a teljes beszélgetést:
