Hogyan segíthetünk a mocsári teknősöknek a tojásrakási időszakban?

A hazai vizek és szárazföldek egyik leglassabb, mégis leginkább veszélyeztetett vándora a mocsári teknős, amely Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja.

Május második felében és júniusban, a tojásrakási időszakban a nőstények elhagyják a vizeket, hogy megfelelő fészkelőhelyet találjanak. Mivel a tojások kifejlődéséhez laza, napfényes talajra és a vízszint feletti magaslatokra van szükség, az állatok akár kilométeres távolságokra is eltávolodhatnak a tavaktól, folyóktól. Ilyenkor gyakran bukkannak fel utakon, kerékpárutakon vagy lakott területek közelében, ahol komoly veszélynek vannak kitéve.

Amikor autózás vagy kerékpározás közben az úttesten átkelő teknőssel találkozunk, egy apró odafigyeléssel életet menthetünk, ám a legfontosabb szabály, hogy mindig a saját biztonságunkat helyezzük előtérbe. Soha ne álljunk meg hirtelen, ha mögöttünk forgalom van, mert ez ráfutásos balesetet okozhat. A mentés során alkalmazható legegyszerűbb és legbiztosabb módszer az, hogy a teknőst pontosan abba az irányba vigyük tovább az út szélétől néhány tíz méterre, amerre a feje áll. Nem szabad a talált állatot automatikusan visszavinni a legközelebbi vízhez, mert ha éppen a fészkelőhely felé tartott, akkor a visszaszállítással arra kényszerítjük, hogy újra megtegye a számára hatalmas távolságot. Ugyancsak érdemes lassítani a reggeli időszakban a melegedő aszfalton napozó más hüllők, például gyíkok és kígyók miatt is.

A mocsári teknős Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke ötvenezer forint. Alapvetően sötét, feketés vagy sötétbarna színű, amelyet jellegzetes sárgás vagy zöldessárga pöttyözés díszít. Elsősorban állati fehérjével táplálkozik, ragadozó életmódot folytat és dögöket is eszik, a nagyobb példányok pedig néha növényi táplálékot is fogyasztanak. Gyakran láthatók a vízparton vagy a vízbe dőlt faágakon napozva.

Sajnos a felelőtlen állattartók miatt az elmúlt évtizedekben számos idegenhonos, invazív faj is megjelent a hazai vizekben, amelyeknek már szaporodó állományuk van. Ilyen a vörösfülű és a hieroglifás ékszerteknős, amelyek behozatala és árusítása a kereskedésekben már több mint tíz éve tilos. Emellett a szabadon élő alligátorteknős is jelen van, ami komoly méretei miatt súlyos balesetveszélyt, akár ujjsérülést vagy amputációt is okozhat. Ha ilyen idegenhonos fajjal találkozunk, ne engedjük szabadon, hanem egyeztessünk a legközelebbi állatkerttel.

A fajok pontos meghatározásában és a laikusok segítésében kulcsszerepet játszik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kétéltű- és hüllővédelmi szakosztálya által fejlesztett, ingyenesen letölthető okostelefonos applikáció. Ez a hüllőhatározó program Android és iOS rendszereken is fut, tartalmazza a hazai és a leggyakoribb idegenhonos fajokat, ráadásul a felhasználók ezen keresztül közvetlenül feltölthetik megfigyelési adataikat az országos kétéltű- és hüllőtérképezési programba, ezzel is támogatva a hazai állatvédelmet.

Teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.