Hőkamerás drónok a vadonban: technológia a legkisebb erdei lakók megmentéséért
A tavaszi és kora nyári időszak az új élet születésének ideje az erdőkben és mezőkön, a gím- és dámszarvasok mellett ekkor jönnek világra a legkisebb őzgidák is.
Ez az időszak viszont egybeesik a mezőgazdasági kaszálások kezdetével, ami komoly veszélyt jelent a fűben megbúvó állatokra. Az őzgidák életük első két hetében ugyanis ösztönösen lelapulva, teljesen mozdulatlanul védekeznek a ragadozók ellen, így a közeledő munkagépek elől sem menekülnek el. Ezt a problémát igyekszik orvosolni a magyar vadgazdálkodásban egy modern technológia, a hőkamerás drónok alkalmazása. Szabó László, a Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke a Spirit FM Adj esélyt! című műsorában Tótpeti Lilivel beszélgetett a tavaly indult országos kezdeményezés részleteiről és tapasztalatairól.
Bár külföldön, például Svájcban és Németországban már bevált gyakorlatnak számít a hőkamerás drónok használata, Magyarországon tavaly szerveződött először egységes, országos hálózattá ez a fajta mentési tevékenység. A szakbizottság elnöke elmondta, hogy a feladat ellátásához komoly minőségű hőkamerával felszerelt ipari drónokra van szükség, amelyek beszerzési ára jelentős anyagi terhet ró a vadászatra jogosultakra, ezen a téren pályázatok útján próbálnak segítséget nyújtani. A drónok irányítása szintén szakértelmet és hivatalos engedélyeket kíván, a pilóták komoly vizsgákkal és légtérbejelentési kötelezettséggel végzik munkájukat.
A mentési folyamat szigorú menetrend szerint, a hajnali órákban zajlik, mivel a hőkamera ekkor, a még hűvös időben tud megbízható képet adni. Ahogy a nap melegíti a levegőt és a talajt, a gép érzékelőit könnyebben megtéveszthetik a felmelegedett, növényzet nélküli földdarabok, vagy éppen az ürge- és pocoklyukakból kiáramló hő. Amikor a drónos szakember a magas fűben észleli a gida hőjelét, GPS-koordináták alapján irányítja a helyszínre a segítőit. Az állatokat szagmentes gumikesztyűvel és frissen szakított fűvel emelik ki, hogy ne hagyjanak rajtuk emberi szagot. A gidákat a terület szélére viszik, vagy nagyobb táblák esetén fűvel bélelt, árnyékos ládákba teszik a kaszálás végéig. Az anyaállatok a hangjuk alapján mindig rátalálnak a kicsinyekre.
A mentés során a szakemberek meg is jelölik a gidákat egy apró, sorszámozott füljelzővel. A páros években a jobb, a páratlan években a bal fülbe kerülő, évente változó színű biléták fontos kutatási célokat szolgálnak. Segítségükkel a későbbi években pontosan meghatározható az őzek kora, követhető a mozgásuk és az, hogy milyen messzire vándorolnak a születési helyüktől.
A program hatékonyságát mutatja, hogy minden megyében működik egy-egy koordinátor, és egy online elérhető dróntérkép segítségével a gazdák közvetlenül felvehetik a kapcsolatot a hozzájuk legközelebbi pilótával. Szabó László kiemelte, hogy a terület tulajdonosának beleegyezése és az előzetes egyeztetés elengedhetetlen a munka megkezdéséhez. A felderítés során a drónosok nemcsak őzekkel találkoznak, hanem földön fészkelő madarakat is mentenek, amelyek fészkeit karókkal jelölik meg, hogy a kaszagép kikerülje azokat. Ritkán vadmacskák vagy szarvasborjak is feltűnnek a kamerák előtt, bár utóbbiak gyorsabban lábra állnak, így őket kevésbé fenyegeti a kaszálás veszélye.
A tavalyi, induló évben a kevés pilóta és eszköz ellenére 278 őzgidát sikerült megmenteni. Az idei szezonban az aszály miatt korábban kezdődtek a munkálatok, ami azzal a szerencsés helyzettel járt, hogy a pillangós növények első kaszálása még az ellési csúcs előtt lezajlott. Bár a fűszéna betakarításának jelenlegi időszakában a mindennapi, hajnali kettő-három órai kelés rendkívül megterhelő a csapatok számára, a szakemberek szívvel-lélekkel végzik a munkát. A kezdeményezéshez egyébként magánszemélyek is fordulhatnak segítségért, ha nagyobb kiterjedésű birtokukon szeretnék biztonságban tudni a megbúvó vadakat. Az Adj esélyt! című műsor szakmai partnereként a Közös ügyünk az Állatvédelem Alapítvány támogatja a programot.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
