Hová tűnnek az autópálya-milliárdok? A magyar útdíjrendszer titkai
A magyar kormányzat a választások előtti időszakban igyekszik fenntartani a stabilitás látszatát, miközben a gazdasági mutatók és a költségvetés kifeszített állapota ennek ellentmondanak.
A Spirit FM műsorában Bucsky Péter, a G7 újságírója rámutatott, hogy a kabinet forráshiánnyal küzd, amit részben a közúti fuvarozókra hárított jelentős útdíjemelésekkel próbál ellensúlyozni. Bár a fuvarozók felháborodása nyomán némiképp módosultak a tervek, a hazai útdíjak mértéke így is európai szintű rekordokat döntöget, és hamarosan eléri a legmagasabbnak számító osztrák szintet. A drágulás hátterében egyrészt a gazdasági stagnálás miatti bevételkiesés áll, ugyanis a közúti áruszállítás teljesítményének visszaesése miatt milliárdokkal kevesebb folyt be az államkasszába a tervezettnél.
A helyzetet tovább nehezíti a hazai gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adása, amelynek költségei váratlanul és drasztikusan megugrottak. Míg korábban a fenntartás évi 220 milliárd forint körül alakult, 2025-ben ez az összeg megközelítette a 400 milliárdot, amire az állami szervek sem kaptak érdemi szakmai magyarázatot vagy dokumentációt. Bucsky Péter szerint az útdíjakból beszedett pénz ma már nem fedezi az autópályák fenntartását és a koncessziós díjakat, miközben a források jelentős része a kormányközeli építőipari vállalkozókhoz kerül. Ebben a rendszerben az állam drága megbízásokat ad a kiválasztott cégeknek, majd az ehhez hiányzó fedezetet a fuvarozók díjainak emelésével igyekszik előteremteni, ami végül minden termék árában megjelenik majd.
A kormányzati érvelés szerint az emelés célja nem a bevételszerzés, hanem a teherforgalom autópályákra terelése a lakott területeket érintő főutakról, ám a szakértő szerint ez a megközelítés súlyos tervezési hibákról árulkodik. Az elmúlt másfél évtizedben számos olyan autópálya-szakasz épült meg hatalmas költségen, ahol a forgalom indokolatlanul alacsony, miközben a vidéki mellékúthálózatot elhanyagolták. A szakmai kompetencia hiányát jelzi, hogy miközben presztízsberuházásokra és felesleges infrastruktúrára milliárdok jutnak, a vasúti áruszállítás versenyképessége romlik, és a közúti hálózat fejlesztése nem követi a valós forgalmi igényeket. Magyarország így egy olyan drága rendszert tart fenn, amely nem a hatékonyságot vagy a környezettudatosságot, hanem egy szűk gazdasági hátország finanszírozását szolgálja.
Teljes adás vissznézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
