Irreálisak a Z-generáció munkahelyi elvárásai?

Digitalizáció, home office, Z-generáció, vezetői felelősségek - ezeket a témákat járták alaposan körbe a Spirit FM Nagykép című műsorában.

Fontos arról beszélni, hogy jó főnöknek lenni, az azért nagyban tanulható - mondta a Spirit FM Nagykép című műsorában Modla Zsuzsanna, a Pokoli főnökök című könyv írója. Hozzátette, hogy a könyv a címével ellentétben egyébként optimista próbál lenni, segíthetik az erre nyitott vezetőket abban, hogy jobban funkcionáló főnökök legyenek.


Felidézett egy nyáron publikált kutatást, amely szerint Magyarországon az emberek elsősorban a vezetőjükkel való rossz kapcsolat miatt váltanak munkahelyet vagy mondanak fel. “De egyébként a következő három tényező is, ami miatt az emberek általában felmondanak, összefüggésbe hozható a vezetővel vagy a vezetők készségeinek, képességeinek a hiányaival, merthogy a második, az az elismerés és a pozitív visszajelzések hiánya” - fogalmazott.

Modla Zsuzsanna szerint a túl sok stressz és a kiégés, amelyek a harmadik helyen állnak, szintén nagyban a vezetőn állnak. Mint mondja, vannak bizonyos védőtényezők, amikkel ellensúlyozhatná a vezető a stressztényezőket, amik a kiégéshez vezetnek.

A kutatás arra jutott, hogy a listán a következő a rossz munkahelyi légkör és a munkatársi kapcsolatok volt, ami szintén a vezetőn is áll, hogy akkor ezeket hogyan menedzseli. Az ötödik helyen pedig a fizetés áll, amiről azt gondolja Modla Zsuzsanna, hogy “arról nem feltétlenül, vagy nem kizárólag vagy nem csak a vezető tehet, hogy alapvetően Magyarországon rosszul keresünk”.

Kitanics Márk, klinikai szakpszichológus azt mondja, hogy a home office, az otthoni munkavégzés az, ami nagyon radikálisan megmozgatta mind az embereket, mind a cégeket, aminek van előnye és hátránya is. Milyen ma egy munkahelyi közösség, hogy lehet leírni, mitől más, mint mondjuk évekkel ezelőtt? - tették fel a kérdést a szakembernek, aki így válaszolt:

“Én azt gondolom, hogy ziláltabbá váltak. Azért azt gondoljuk, hogy még egy kicsit menjünk még korábbra, hogy mennyire fontos felemelő szerepe van a munkahelyi közösségnek, akár a dicséretben, akár a segítségben, tehát egy szupervízió biztosítása, a szakmai segítség megadása. Tehát egyszerűen meg tudjuk beszélni velük azokat a problémákat, amiben mi lehet, hogy nem vagyunk olyan jók. De hogy menjünk egy kicsit korábbra, merthogy azt is látjuk, hogy nagyon sokszor technikai megoldások szükségesek, és nem az a munkahelyen ott van a technikus, aki segít, de mondjuk egy otthoni közegben nincs ott, aki segítsen ilyenben. És én azt látom, hogy azok a munkahelyek, amelyek ezt észrevették, és ezt problémának tartják, ezek sietnek ilyenkor a munkavállalóiknak segíteni abban, hogy tréningek keretében, továbbképzések keretében azért ez a közösség egy picit megmaradjon, a közösségnek ez az ereje meg tudjon maradni, ez egy nagyon fontos dolog” - fogalmazott a szakpszichológus.

Az egészséges személyiségfejlődésnek az egyik útja, hogy a reális gondolkodás az meglegyen - magyarázta Kitanics Márk. “És amikor azt halljuk, hogy fiatalok például teljesen irreálisan kérnek fizetési fizetéseket, vagy ideálisan állnak a fizetési, a kereslethez, ahhoz, hogy mennyit tudnak keresni, akkor én azt gondolom, hogy ez az idealitás betört az ő kijelzett áramlásukba” - mondja. Az adásban azt nyilatkozta, hogy van egy generáció, ami teljesítmény nélkül akar sikeres lenni, amikor mindenki influenszer akar lenni, az egyfajta irrealitás, egyfajta erkölcsi gondolkodási deficit, ami jellemzi ezt a generációt, és nagy részé. “Egyre inkább lazul az erkölcsi gondolkodás, egyre inkább a társas normákhoz való kapcsolatunk is viszonyunk egyre silánnyá válik, ez évről évre épül le” - tette hozzá a szakpszichológus.

Azt mondja, manapság mindenki magával van elfoglalva, kevésbé a társadalommal, “a kollektivizmusnak a csírája is eltűnt az életünkből sajnos”.

“Azt lehetett észrevenni, hogy ’19-től válságba esett a munkaerőpiac is. Tehát először jött az alapanyaghiány, aztán a covid, aztán az energiaválság, most pedig az infláció, és ezzel együtt egyfajta recesszió. Megtanultuk, hogy mi az a strukturális munkanélküliség, ugye egy létszámhiány mellett megtanultuk azt, hogy bizony reálbércsökkenés is lehet, nemcsak arról beszélgetünk, hogy minőségben kétszámjegyű volt a bérnövekedés, hanem bizony-bizony ennek ellenére járó csökkenés is történhet. Tehát én azt veszem észre és azt látom, hogy egy nagyon gyorsan változó munkaerőpiacon élünk, amire reagálnunk kell tudni mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak. Tehát, hogy egy szóval válaszoljak, valójában, ha forradalomnak hívjuk, én ezt azért idézőjelbe tenném, de azt mindenféleképpen szeretném megjegyezni, hogy ilyen gyors változások a munkaerőpiacon, mint amit az elmúlt 4-5 évben tapasztalhattunk, korábban nem volt” - ezt már Nógrádi József, a Trenkwalder csoport kereskedelmi igazgatója, munkaerőpiaci szakértő mondta.

Egyszerűen olyan gyorsan alakulnak mind a világpolitika, mind pedig a munkahelyekhez való hozzáállás, mind pedig a generációk váltása mind-mind életre hívja ezeket a trendeket, hogy az a cég, amelyik ezeket nem tudja jól lekövetni, jól integrálni, egyszerűen versenyhátrányt szenved el. És igen, van benne igazság, hogy tény és való, hogy ez a sok új trend, új elképzelés egyfajta útkeresésről is árulkodik egyben. Tény és való, hogy ennyire gyorsan és szerteágazóan változó területet, mint maga a HR-piac világa az elmúlt időszakban, nem igazán tudnék mondani - tette hozzá.

Szerinte a Z-generáció “fantasztikus eredményeket” tud letenni az asztalra, “hogyha megértjük őket és tudjunk megfelelő módon hozzájuk szólni”. “Csak sok esetben a cégeket jellemzően jóval idősebb generációk irányítják, akiknek mások az elvárásai, és elvárnák azt, hogy ugyanazokat a modelleket hozzák a fiatalok, amelyek modell szerint ők anno a munkaerőpiacra beléptek és integrálódtak. Ebből kifolyólag van ez az óriási szakadék, ez a meg nem értettség. Illetve, tegyük hozzá, hogy ők abszolút digitális kor gyermekei, tehát egy olyan világban nőttek fel, ahol mindent az interneten keresztül képesek voltak megtapasztalni, sokkal többet annál, mint a korábbi nemzedékek, és sokkal jobban tudják magukat ezen világban valamilyen módon eladni, illetőleg az információkat megszerezni, és azok közül kiválasztani azt, amire nekik szükségük van. A Covid ideje alatt ők voltak az elsők, akik pillanatok alatt tudták integrálni azokat a platformokat, amelyeken keresztül a cégek kommunikáltak. Ők voltak azok, akik gyakorlatilag mondanám, hogy az AI megjelenése mögött ott vannak egyfajta támogatóként, és a lehető legkönnyebben rezdülnek rá ezekre az új megoldásokra, és ők azok, akik valamilyen szinten lehet azt mondani, hogy a görög szárnyban először értelmezik nemcsak egy ilyen hívószóként, hanem ténylegesen úgy is gondolják, hogy ennek jele van, vagy helye van az életükben. Ellentétben a korábbi generációknál, ahol ez egy nagyon szép - hogy is mondjam - hívószó, de valójában, ha egész más a munkához való hozzáállása, akkor igen” - magyarázta.

Kiderült az is, hogy egyre több cég alkalmazolyan megoldásokat, ahol a cégbe külsősök bedolgoznak egyfajta pszichológusként, tanácsadóként, életvezetési tanácsadókat adva a munkavállalóknak, mert kicsit széthullott a szerkezete a klasszikus munkahelyi modelleknek, azáltal, hogy mindenki digitális térbe vonul és megszűntek azok a mikrokapcsolatok, amelyek elengedhetetlenek a napi működés során. 

A teljes adás itt visszahallgatható: