Itt a fájdalmas igazság az inflációról
Márciusban 25,2 százalék volt az infláció Magyarországon, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett tavaly márciushoz viszonyítva. Mindeközben jelentősen rontotta az idei magyar GDP-előrejelzést az IMF. A folyamatokról Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője nyilatkozott a Spirit FM Aktuál című műsorában csütörtökön.
A beérkező adatok alapján a látványos javulás nem most történik meg. A januári, 25,7 százalékos inflációs csúcs után az elmúlt két hónapban lassú, fokozatos csökkenés tapasztalható, de továbbra is 25 százalék fölött van - mondta el Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője az Aktuál című műsorban a Spirit FM-en. “Ezt inkább magas szinten való stagnálásnak, vagy óvatos lemorzsolódásnak tekinteném” - fogalmazott az elemző.
Az infláció részleteiből az látható, hogy ez a lemorzsolódás is csak néhány termékcsoportnak köszönhető, ráadásul olyanoknak, amelyek kívül esnek a monetáris politika hatáskörén. Vagyis azt látni, hogy külső tényezők miatt lefelé korrigál az infláció, és a gazdaságban továbbra is nagyon erős az inflációs nyomás.
Azt a szakértő is elismeri magyar infláció tavalyi felfutásában szerepet játszott az is, hogy az élelmiszerárak, illetve az energiaárak is globális szinten emelkedtek, de ezektől eltekintve a magyar gazdaságpolitikával, és az azokhoz kapcsolódó lépések is erős inflációs nyomást helyeztek a gazdaságra. Trippon Mariann kiemelte, hogy a 3-4 százalék közötti drágulás 1,5 százalékra szelídült, ami még nem ad különösebb okot az örömre.
Szerinte nem az a kérdés, hogy a hazai infláció decemberre 10 százalék alá csökken-e, hanem az, hogy a lassulási tendencia tud-e folytatódni 2024-ben, és “2024 második felére beragadunk-e egy magasabb inflációs rezsimbe, amikor 5-6 százalék között mozog az infláció”.
“Igazából egy fájdalmas igazságot kellene elismerni szerintem. Mégpedig azt, hogy amikor ilyen magas az infláció, tehát 25 százalékról próbáljuk levinni mondjuk 3-4 százalék közötti szintre, ehhez a dezinflációs folyamathoz nem elég az, hogy várjuk azt, hogy az üzemanyagok olcsóbbak lesznek, hogy a külső inflációs nyomás enyhül, vagy az élelmiszereknél megáll a drágulás. Ehhez sajnos valószínűleg egy erőteljes belső keresletcsökkenés, beruházás-, fogyasztáscsökkenés kellene. Ugyanis ameddig van kereslet, addig a cégek képesek a megnövekedett költségeiket, legyen az bérköltség, vagy alapanyagköltség, részben legalábbis áthárítani a fogyasztókra. Ha nincsen kereslet, és üresek a boltok, akkor erre nem képesek a vállalatok, és akkor gyakorlatilag az infláció megöli önmagát. Ilyen inflációs környezetben, amiben mi most vagyunk, az infláció visszavitele az árstabilitásra az fájdalmak nélkül nagyon-nagyon nehezen elképzelhető” - fogalmazott Trippon Mariann.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
