Kényelmes városi svédasztal: miért költöznek közénk a vadállatok?
A vadon élő állatok egyre gyakrabban jelennek meg a hazai lakott területeken, ami sokszor kelt meglepetést vagy riadalmat az emberekben.
Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője a Spirit FM Adj esélyt! című műsorában Tótpeti Lilivel beszélgetett arról, hogy miért alakult ki ez a helyzet, és miként lehet kezelni az ezzel járó problémákat.
A szakember rámutatott arra, hogy nem az ember terjeszkedett el ennyire drasztikusan az állatok kárára, hanem az állatok költöztek be a városokba. A jelenség hátterében Helta Miklós professzor gondolata áll, miszerint az állat alkalmazkodóképes. Azok a fajok, amelyek tolerálni tudják az ember közelségét és a zavaró tényezőket, gyorsan felismerik a lakott területek előnyeit. A városi környezetben ugyanis könnyen megtalálják a fennmaradásukhoz szükséges három alapvető feltételt: a táplálékot, a búvóhelyet és a vizet. A nyitva hagyott kukák, a komposztálók, a kihelyezett állateledelek vagy a szándékos etetés valóságos mágnesként vonzzák őket.
A lakott területeken leggyakrabban problémát okozó, vadászható fajok dobogóján a vaddisznó, a róka és a nyest áll. Bár a lakosok sokszor örülnek az olyan állatoknak, mint a cinege, a konfliktusokat okozó fajok megítélése már jóval kedvezőtlenebb. A betelepülés ugyanakkor magukra az állatokra nézve is veszélyes. A városi forgalom, a háziállatokkal való találkozások és a betegségek mind kockázatot jelentenek. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a települések közelében élő rókákban és sakálokban magasabb a paraziták koncentrációja, ami zoonózisok, vagyis emberre is veszélyes fertőzések terjedéséhez vezethet.
A városi életmód még genetikailag is megváltoztatja a vadon élő fajokat. Egy budapesti és környéki kutatás során megállapították, hogy a lakott területen már generációk óta jelen lévő vaddisznók 18-as kromoszómája eltér az erdőben élő társaikétól, mivel ez a rész felel a stressztűrésért és az alvásért. Bár az afrikai sertéspestis és az intenzív vadászat miatt az országos vaddisznóállomány a korábbi száztízezer körüli egyedszámról negyvenezerre csökkent, a lakott területeken nem tapasztalható hasonló visszaesés. A városi vaddisznók rájönnek, hogy a városi zajok nem jelentenek rájuk nézve közvetlen fájdalmat vagy veszélyt, így gyorsan hozzászoknak a környezethez.
A vaddisznókkal való találkozás során a legfontosabb szabály a tisztes távolság megtartása. Az állatok alapvetően kerülik az embert és menekülnek, ám ha a koca veszélyben érzi a malacait, kifejezetten támadóvá és agresszívvá válhat. A klímaváltozás miatti enyhe telek ráadásul kedveznek a malacok túlélésének, így a szaporodási időszak elhúzódása miatt szinte az egész év során találkozhatunk csíkos hátúakkal.
A probléma tartós megoldását kizárólag a megelőzés jelentheti. A kóborló állatokat vonzó tényezőket kell megszüntetni: el kell zárni a táplálékforrásokat, gondozni kell az elhanyagolt, gazos telkeket, amelyek búvóhelyként szolgálnak, és meg kell akadályozni az ételmaradékok kijutását. Az önkormányzatoknak ugyan van jogi lehetőségük arra, hogy szakembert bízzanak meg a belterületi vadak elejtésével vagy befogásával, ez azonban csak átmeneti tüneti kezelés. Amíg a vonzó feltételek fennállnak, az eltávolított egyedek helyére mindig újak érkeznek.
A nyestek jelenléte is komoly bosszúságot tud okozni a gépkocsi-tulajdonosoknak és a házigazdáknak, mivel előszeretettel megrongálják az autók kábeleit vagy a padlások szigetelését. A lakott területen megjelenő egyedek szinte kivétel nélkül nyestek, mivel a rokon faj, a nyuszt jóval félénkebb. A népi praktikák, riasztószerek és szaganyagok a nyestek esetében sem működnek tartósan, mivel az állatok rendkívül intelligensek, és gyorsan hozzászoknak az emberi jelenléttel járó kellemetlenségekhez. A teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
