Kényszerpályák és válságmenedzsment: Kapitány Istvánra vár az energetikai darázsfészek rendezése

A Spirit FM legutóbbi adásában Somodi-Solymos Eszter vendége Holoda Attila energiapiaci szakértő volt, akivel a kormányváltást követő legsürgetőbb feladatokat vették számba.

A beszélgetés során kirajzolódott, hogy Kapitány István, Magyarország új gazdasági és energetikai minisztere nem csupán egy tárcát, hanem egy rendkívül szövevényes problémakört vett át. Ahogy a szakértő fogalmazott, a miniszternek szinte minden területen „darázsfészekbe kell belenyúlnia”, ahol a politikai ígéretek és a rideg piaci realitások közötti feszültséget kellene mihamarabb feloldania.

A miniszter egyik legégetőbb, „SOS” kategóriájú feladata az üzemanyag-ellátás és az árak rendezése. Holoda Attila rámutatott, hogy a korábban hirdetett védett árak fenntarthatósága mögül kicsúszott a talaj. A szakértő drámai képet festett a jelenlegi helyzetről: az olcsóbb árat eddig a korábban alacsony áron beszerzett stratégiai készletek biztosították, ám ez a forrás elapadt.

A beszélgetésben elhangzott, hogy a jelenlegi 595-615 forintos árszint fenntartása a kőolaj árának emelkedése mellett illúzió. A miniszter számára kulcskérdés lesz, hogy ne csak a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokkal, hanem a 2000 benzinkút jelentős részét üzemeltető kiskereskedőkkel is egyeztessen, akik jelenleg a veszteséges működés határán egyensúlyoznak.

A szakértő a diskurzus során kiemelt figyelmet szentelt az MVM Csoport helyzetének, amely Magyarország legnagyobb állami vállalataként a hazai ellátásbiztonság tartóoszlopa. Holoda Attila szerint a cég az elmúlt időszakban túlságosan szerteágazóvá, nehezen átláthatóvá vált, a több mint 150 tagvállalatot számláló portfólió pedig alapos tisztításra szorul. A szakember úgy véli, az MVM-et „le kellene választani” a direkt politikai irányításról, és az igazgatóságba pártdelegáltak helyett elismert szakembereket kellene ültetni.

Az MVM kapcsán a legfajsúlyosabb javaslat a pénzügyi erőforrások visszatartása volt. Holoda Attila határozottan kijelentette:

 Érvelése szerint a vállalat által termelt minden forintot vissza kellene forgatni a rendszerbe, különösen a kritikus állapotú hálózatfejlesztésre. A szakértő emlékeztetett, hogy miközben a napelem-kapacitások látványosan nőttek, a hálózat nem tartott lépést ezzel a fejlődéssel, ami ma már a rendszer stabilitását veszélyezteti. Ha a miniszter továbbra is a költségvetési hiány betapasztására használja az MVM nyereségét, a szükséges technológiai ugrás elmarad, és évek múlva is ugyanezekkel a strukturális hibákkal kell szembenéznie az országnak.

Hasonlóan súlyos örökség a Paks II beruházás, amely Holoda szerint „hallatlanul nagy késésben van”. A szakértő rámutatott az abszurd helyzetre: bár 2025 környékén már a próbaüzemnek kellene indulnia, jelenleg még csak a gödör betonozásánál tartanak. Kapitány István egyik legfontosabb küldetése a szerződések és azok eddig nem ismert módosításainak teljes körű átvilágítása lesz.

A beszélgetésben felmerült egy radikális forgatókönyv is: amennyiben az orosz féllel kötött megállapodás nem módosítható kedvezően, fel kell tenni a kérdést, hogy nem lenne-e kifizetődőbb egy teljesen új, európai uniós szabványok szerinti tender kiírása. A szakértő szerint a dél-koreai, francia vagy amerikai beszállítók ma már olyan határidőket vállalnak, amelyekkel egy új projekt akár le is körözheti a jelenlegi, elakadt beruházást. Bár a munka technikai leállítása kockázatos, a szakértő szerint a miniszternek mérlegelnie kell, hogy a 2040-es céldátum tartható-e a jelenlegi keretek között.

Kapitány István előtt nemcsak válságkezelő, hanem modernizációs feladatok is állnak. Holoda Attila üdvözölte a miniszter azon szándékát, hogy a mesterséges intelligenciát (AI) bevonják az energetikai rendszerek irányításába. Ez segíthet a hektikus termelés – például a napelemek – és a fogyasztói igények közötti egyensúly megteremtésében. Emellett az épület-energiahatékonyság terén is drasztikus lépésekre van szükség, mivel a magyar ingatlanállomány jelentős része továbbra is „pazarolja” az energiát. A szakértő zárógondolatként a regionális összefogás fontosságát hangsúlyozta: Magyarországnak fel kell ismernie, hogy az energiabiztonság már nem oldható meg kizárólag nemzeti kereteken belül, a környező országokkal való szorosabb együttműködés és a közös infrastruktúra-használat elengedhetetlen a fenntartható jövőhöz.

A teljes beszélgetés elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.