KFOR-parancsnok: az ukrajnai békemisszióhoz először békemegállapodás kell
Kajári Ferenc vezérőrnagy egy éven át volt a NATO koszovói békefenntartó missziójának parancsnoka. Ezzel ő lett az első magyar parancsnok, aki betöltötte ezt a tisztséget. A katonai misszióban 28 ország mintegy négyezer katonáját vesz részt.
A NATO KFOR missziójának volt parancsnoka a Spirit FM Aktuál című műsorában beszélt a tapasztalatairól, és elmondta, hogy bár egy év rövidnek tűnik, de egy műveleti területen hosszú időnek számít, ami számukra a hét minden napján 24 órában végrehajtandó feladatot jelent.
A magyar parancsnoki időszak kezdete pont akkorra esett, amikor fokozatosan romlott a biztonsági helyzet és megnőtt a feszültség Koszovóban. A vezérőrnagy felidézte, hogy a Nyugat-Balkánt szokás Európa puskaporos hordójának vezetni, de véleménye szerint van lehetőség a magállapodásra és a viszonyok rendezésére. Ennek érdekében folyik az Európai Unió által támogatott Belgrád – Pristina közötti dialógus, hogy a Szerbia és Koszovó rendezhesse a viszonyát. Szerinte a felek akkor érhetnek el békét, ha a tárgyalásokon sikerül megállapodniuk, és ha mindketten tartózkodnak az egyoldalú intézkedésektől.
"Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, mindig akkor fokozódott a feszültség Koszovóban, amikor valamelyik fél egyoldalúan próbálta meg érvényesíteni az érdekeit a Belgrád – Pristina közötti dialógus keretén kívül"
- nyilatkozta Kajári Ferenc.
Úgy gondolja, hogy sikeres volt az egy éves magyar parancsnoki időszak, mert nem történt olyan atrocitás, ami személyi sérüléssel vagy jelentősebb anyagi kárral járt volna. Ezt a koszovói miniszterelnök is visszaigazolta az elköszönésükkor. Mint mondta, Magyarország stratégiai célja az volt, hogy bizonyítsa, hogy a Magyar Honvédség kész és képes egy ilyen feladat felvállalására a NATO követelményei szerint, és a visszajelzések szerint sikeres volt ez az időszak.
A volt parancsnok elmondta, hogy a KFOR feladatait nem befolyásolta az Ukrajnában zajló háború, külön intézkedéseket nem kellett tennie. Arról számolt be, hogy az orosz-ukrán háború kezdetekor érezhetően nőtt a feszültség a lakosság körében, hiszen még sokakban élt az 1999-ben végződő konfliktus emléke, és az Ukrajnából érkező hírek felelevenítették ezeket az emlékeket. A munkájukat azonban befolyásolta, hogy a koszovói vezetés március-áprilistól elég éles retorikát kezdett használni, egy küszöbön álló háború veszélyeiről nyilatkoztak, ami nem nyugtatta meg az amúgy is feszült lakosságot. Emiatt többször kérték a helyi vezetést, hogy változtassanak a kommunikációjukon.
Arra a felvetésre, hogy az orosz-ukrán háborúban lehet-e békemisszió, elmondta, hogy bármilyen fegyveres konfliktus esetében először egy békemegállapodás kell, és csak ezt követően kerülhet sor békefenntartásra. Ennek oka, hogy a békefenntartó erők általában egy megkötött békeszerződés betartását felügyelik egy adott területen.
„Ahhoz, hogy békét lehessen fenntartani, ahhoz először békemegállapodás kell”
– fogalmazott Kajári Ferenc.
A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható meg.
