Kiigazítás és növekedési tervek: merre indul el az új magyar gazdaságpolitika?
A Spirit FM Több-kevesebb című aktuális gazdasági műsorában Rónai Egon műsorvezető Büttl Ferenc közgazdásszal, egyetemi oktatóval beszélgetett a hazai euróbevezetés esélyeiről, valamint a magyar gazdaság aktuális helyzetéről és jövőbeli kilátásairól.
A téma aktualitását az adja, hogy az újonnan felálló kormány komoly hangsúlyt fektet az euróövezeti csatlakozásra, tárgyalásokat kezdeményezett, és egy konkrét pályát kíván leírni a cél elérése érdekében. A közgazdász emlékeztetett arra, hogy a közös valuta bevezetésének támogatottsága Magyarországon történelmi távlatban is rendkívül magas, az elmúlt húsz évben szinte sosem süllyedt hatvan százalék alá. Ez a bizalom részben a forint korábbi és közelmúltbeli magas inflációs időszakaira vezethető vissza, ugyanakkor a csatlakozási kritériumoknak való megfelelés komoly házi feladatot jelent az ország számára, amit Görögország korábbi példájából tanulva nem szabad felületesen vagy alibiből elvégezni.
Büttl Ferenc kifejtette, hogy az euró önmagában nem csodaszer, és nem jelent garanciát a hatékony állami működésre vagy a jó kormányzásra. Miközben a közös pénz előnyei leginkább a piaci szereplőknél és a lakosságnál csapódnak le, a gazdaságpolitika minősége más tényezőkön múlik. Példaként említhető Csehország vagy Lengyelország, amelyek euró nélkül is sikeres gazdaságpolitikát folytatnak, míg néhány dél-európai állam vagy akár Szlovákia az euróövezet tagjaként is szembesül strukturális nehézségekkel.
A beszélgetésben szóba került a költségvetés aktuális állapota is, miután a politikai viták kereszttüzébe került az a felvetés, hogy az uniós források nélkül a hiány elérné a nyolc százalékot, miközben a növekedés gyakorlatilag stagnál. A szakértő rámutatott, hogy a választások előtt a közgazdászok egyértelműen kiigazítást vártak, függetlenül attól, hogy melyik politikai erő alakít kormányt. Amennyiben a korábbi vezetés maradt volna, a kiigazítás valószínűleg a megszokott különadók, extraprofitadók kivetésével, valamint keleti, kínai vagy közel-keleti hitelfelvételekkel valósult volna meg. Az új kormányzat ezzel szemben a kiadási oldal ésszerűsítésével és az uniós források hatékonyabb lehívásával igyekszik kezelni a helyzetet.
A jövőre vonatkozóan az augusztusra ígért idei módosított büdzsé után a következő évi költségvetés már stabilabb alapokról indulhat ki. A gazdasági növekedést az Európai Uniós források beáramlása, a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül megvalósuló tőkejuttatások és a nagyszabású energetikai pályázatok fogják fűteni, ami akár három százalék körüli növekedést is eredményezhet. Az új költségvetési irányok között szerepel az alacsonyabb keresetűek adóterheinek csökkentése, amelyet a tervek szerint a vagyonadó bevezetésével ellensúlyoznának, bár ez utóbbi teljes körű megjelenése a közgazdász szerint a közeli évek költségvetésében még kérdéses. A beszélgetés zárásaként a műsorvezető ironikusan jegyezte meg, hogy a gazdasági felzárkózásról és Ausztria eléréséről szóló ígéretek évtizedek óta kísérik a magyar mindennapokat, de a megvalósításra a kitűzött céldátumokig még várni kell.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
