Kína agrárstratégiája átírja a globális piacszabályokat és tanulságot kínál Magyarországnak
A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában Somodi-Solymos Eszter beszélgetett Fórián Zoltánnal, az Erste vezető agrárszakértőjével arról, hogy miként formálja át Kína a globális mezőgazdasági piacokat, és milyen tanulságokat vonhat le ebből a hazai agrárium.
A kínai gazdaság és népesség mérete alapvetően meghatározza a világpiaci folyamatokat. Az ázsiai ország egyebek mellett a világ gabonatermelésének negyedét egyedül fogyasztja el, és a legtöbb mezőgazdasági termék esetében a legjelentősebb importőrnek számít. Peking egy 2035-ig szóló, évente frissített közép- és hosszú távú agrárstratégiát dolgozott ki, amelynek központi eleme a globális importfüggőség csökkentése, az élelmiszer-önellátás növelése, valamint a külföldi agrárbefektetések és az ellátási láncok megerősítése. A koronavírus-járvány rávilágított az ellátási láncok sérülékenységére, ami világszerte felértékelte az élelmiszer-önellátás szerepét. Kína ennek szellemében óriási készleteket halmoz fel, így jelenleg náluk található a világ kukoricakészleteinek mintegy hetven, búzákészleteinek ötven, míg rizskészleteinek hatvan százaléka, ami óriási befolyást biztosít számukra a nemzetközi piaci árazásokban.
Bár a legtöbb termékcsoportban magas a kínai önellátottság, bizonyos területeken még komoly szorulnak rá a külföldi árukra. Ilyen a szója, amelynek nyolcvan-nyolcvanöt százalékát importálják, ennek kétharmada pedig már Brazíliából érkezik, átírva a korábbi amerikai exportdominanciát. A másik kritikus terület a tejtermékek piaca, ahol a fogyasztás gyorsabb növekedése miatt az önellátás átmenetileg visszaesett, ám jelenleg ismét hetvenöt százalék körül mozog. Ennek növelésére Kínában gőzerővel építik a világ legnagyobb tehenészeti telepeit, így a tíz legnagyobb globális telepből már öt az ázsiai országban található. Ez a belső kapacitásbővülés a jövőben várhatóan fokozatosan kiszorítja a külföldi, így az ausztrál és az európai uniós tejtermék-exportőröket a kínai piacról.
Kínában a klímaváltozás és a környezetszennyezés miatt évente mintegy egymillió hektár termőterület esik ki a termelésből, így a belső területek bővítése helyett a hatékonyságnövelésre és a határokon kívüli területszerzésre összpontosítanak. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően Kína jelenleg nagyjából hat és fél millió hektárnyi külföldi termőföldet művel meg vásárlás vagy tartós bérlet útján. Ezen felül kikötőket, vasutakat, logisztikai központokat és feldolgozóipari kapacitásokat is felvásárolnak, hogy a teljes élelmiszerlánc felett ellenőrzést szerezzenek.
A kínai példa fontos tanulságokat hordoz a magyar mezőgazdaság számára is. A klímaváltozás és a megváltozott gazdasági környezet miatt a korábban alkalmazott hazai termelési modell érvényét vesztette, ezért elengedhetetlenné vált a termelési szerkezet és a módszerek újragondolása. Magyarországnak is a belső élelmiszer-önellátásra és az élelmezésbiztonságra kell helyeznie a hangsúlyt a túlzott exportorientációval szemben. Mivel a hazai élelmiszerpiac közel egyharmadát jelenleg import áruk teszik ki, komoly feladatot jelent a magyar fogyasztók meggyőzése a hazai termékek vásárlásáról. A belső piac megerősítése mellett a magas táplálkozási értékű, egészséges élelmiszerek termelése jelenthet kiugrási lehetőséget és adhat erős exportpozíciókat a jövőben.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
