Kína teljesen felülírta a lassú, tervezett átállást: a klímapolitika új realitása

A Spirit FM Generátor című műsorában Somodi-Solymos Eszter műsorvezető Bart István klímapolitikai szakértővel, az Environmental Defense Fund munkatársával járta körül a globális és hazai környezetvédelem legégetőbb kérdéseit.

A beszélgetés rávilágított arra, hogy a klímapolitika nem csupán elvont tudomány, hanem egyfajta közigazgatási híd az éghajlatkutatás és a gyakorlati megvalósítás között. A szakértő feladata ott kezdődik, ahol a kutatóé véget ér: olyan gazdasági és szakpolitikai eszközöket kell kidolgoznia, amelyekkel a károsanyag-kibocsátás úgy csökkenthető, hogy az a társadalom számára is elfogadható maradjon.

A párbeszéd során hangsúlyos szerepet kapott az egyéni felelősség kérdése, amelyet Bart István némileg félrevezetőnek tart. A klímavédelmet a közbiztonsághoz vagy az egészségügyhöz hasonlította, ahol nem az egyéni fegyverkezés vagy öngyógyítás a megoldás, hanem a közösségi fellépés és az állami szerepvállalás. A szakértő szerint hiba a klímavédelmet csupán egyéni fogyasztói döntésnek tekinteni, hiszen ez egy olyan közös probléma, amelyet csak egységes szabályozással és demokratikus összefogással lehet orvosolni. Ez az összefogás azonban gyakran ütközik a rövid távú érdekekkel, hiszen a választók és a politikusok is hajlamosak a gazdasági válságok vagy háborúk idején a jövőbeli környezeti célok elé sorolni a jelen kényelmét és az alacsonyabb rezsiköltségeket.

Az elmúlt évtizedben azonban alapvető fordulat következett be: a zöld technológiák mára sok esetben olcsóbbá váltak fosszilis társaiknál. Kína ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik, hiszen az ázsiai nagyhatalom teljesen felülírta a nyugati világ által tervezett lassú, fokozatos átállást. Bár Kína a világ kibocsátásának harmadáért felelős, egyben a napelemgyártás, az akkumulátortechnológia és az elektromos autózás globális éllovasává is vált. Motivációjuk mögött nem feltétlenül idealizmus, hanem kőkemény gazdasági és biztonságpolitikai érdekek állnak: az energiafüggetlenség elérése és az exportvezérelt ipar modernizációja. Kína felismerte, hogy a zöld technológia ma már a GDP-növekedésük jelentős részét adja, és az olcsó kínai napelemek révén a világ más részein is spontán, piaci alapú energiaátmenetet indítottak el.

A beszélgetés kitért a technológiai dilemmákra is, különösen az atomenergia és a megújulók kapcsolatára. Bart István rámutatott, hogy az atomenergia legfőbb akadálya nem a biztonság, hanem a lassúság és a magas költségek; mire egy új blokk felépül, a klímaválság elleni harc érdemi részének már le kell zajlania. Ezzel szemben a napelemek és a szélturbinák gyorsan telepíthetők és rugalmasan skálázhatók, amit a magyarországi adatok is igazolnak: tíz év alatt hazánkban a semmiből egy paksnyi napelemes kapacitás épült ki. A szakértő szerint a jövő útja a teljes villamosítás, amely nemcsak tisztábbá, hanem hatékonyabbá is teszi a rendszert, mivel megszűnnek az égetéssel járó hatalmas energiaveszteségek.

Az európai autóipar és az elektromos átállás kapcsán a műsorban elhangzott, hogy az Európai Unió sokszor bizonytalanul navigál a saját maga által kijelölt úton. A 2035-ös céldátumok fenntartása mellett a politikai döntéshozatalt nehezíti a hagyományos iparágak ellenállása és a választók félelme az áldozatvállalástól. Bart István szerint azonban a folyamat megállíthatatlan, és bár a hálózatfejlesztés hatalmas beruházásokat igényel, az elektromos közlekedés és fűtés üzleti alapon is egyre kifizetődőbbé válik. A cél nem csupán a kibocsátásmentesség, hanem egy olyan korszerűbb és függetlenebb energiarendszer létrehozása, amelyben a lakossági napelemek és hőszivattyúk már nem luxuscikkek, hanem a mindennapi biztonság eszközei.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.