Korán elkezdett kis lépések, milliókkal több a végén: így látják a fiatalok a nyugdíjkérdést

A pénz értéke, a gazdasági intézkedések hatásai és a tudatos gazdálkodás mindannyiunk pénztárcáját érintik.

A Spirit FM Több kevesebb című gazdasági magazinjában Rónai Egon műsorvezető és Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója egy friss kutatás tükrében járták körbe a fiatalok öngondoskodási hajlandóságát. Bár az idősebb generációnak már komoly tapasztalata van ezen a téren, a felmérés szerint a fiatalok is tisztában vannak a kérdés fontosságával, a valós tettek terén azonban még mutatkozik némi elmaradás.

A kutatás rávilágít, hogy a 18 és 35 év közötti korosztály háromnegyede már foglalkozik a nyugdíj gondolatával, és látja a takarékoskodás szükségességét. Csaknem a felük azt is pontosan tudja, hogy a megtakarítást érdemes minél korábban elkezdeni. A kép viszont árnyaltabbá válik, ha a tényleges cselekedeteket nézzük, ugyanis a megkérdezettek mindössze 17 százalékánál jelenik meg a valós nyugdíjcélú megtakarítás. Egy fiatal számára a nyugdíj még annyira messze van, hogy a feladatot nem érzi sürgetőnek, inkább halogatja a döntést.

Az adatok rendkívül érzékletes példát mutatnak arra, miért lenne mégis sürgős az öngondoskodás elindítása, hiszen az időfaktor hatalmas összeget jelent a végelszámolásnál. Ha valaki 25 évesen kezd el havonta csupán 10 000 forintot félretenni, a választott portfóliótól és az adóvisszatérítéstől függően a nyújtott időszak alatt, 40 év alatt több mint 26 millió forintot gyűjthet össze a kamatos kamat elvének köszönhetően. Ezzel szemben, ha valaki ugyanezt a havi 10 000 forintos megtakarítást csak 40 évesen indítja el a jelenlegi nyugdíjkorhatárig, a 25 évnyi takarékoskodás végén mindössze körülbelül 8,5 millió forintot tudhat majd magáénak. A korai kezdéssel tehát alacsonyabb havi összegekkel is lényegesen komolyabb eredményt lehet elérni.

A felmérés egy másik érdekességre is rámutatott a nemek közötti különbségek terén. A fiatalabb korosztályban a férfiak tudásszintje magasabb, és velük többször esik szó a megtakarítás, valamint az öngondoskodás fontosságáról. Ez azért is ellentmondásos, mert a hölgyekre hamarabb várhat a nyugdíj, ráadásul alacsonyabb bázisról indulnak. Bár a meglévő ügyfélkörben később ez az arány kiegyenlítődik, és a nők is bekapcsolódnak az öngondoskodásba, a szakértő szerint fontos, hogy a hölgyekkel is minél előbb megszülessenek az erről szóló edukációs beszélgetések a családon belül.

Mivel az iskolarendszerben a tudatos pénzügyi oktatás még mindig nem része kellő mélységben a Nemzeti alaptantervnek, a fiatalok nagy része más forrásokból tájékozódik. A megkérdezettek 73 százaléka jelölte meg a saját forrásokat, 41 százalékuk pedig online tartalmakból merít információt. Az internet ugyanakkor nem mindig jó tanácsadó, ezért az ott talált híreket érdemes fenntartással kezelni, és megerősítést kérni szakemberektől vagy a családtól. Az OTP csoport és a pénztárak is folyamatosan aktív online és személyes tartalmakkal segítik a pénzügyi tudás növelését, hiszen a családi minta ereje is nagyjából 40 százalékban határozza meg a fiatalok hozzáállását.

A beszélgetés konklúziójaként elmondható az alapvető szabály: minél hamarabb indul el a nyugdíjelőtakarékosság, annál jobban jár a megtakarító. A gondtalanabb időskor biztosításához nem a nyugdíjhoz közeledve kell nagyobb összegeket pótolni, hanem már fiatalon, akár kisebb lépésekkel érdemes megalapozni a jövőt.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.