Korlátozza az EU lehetőségeit a BRICS tagok egyre szorosabb együttműködése

A feltörekvő országokról beszélgetett vendégeikkel Hont András és Németh Róbert a Nagykép című műsorban a BRICS-országok augusztusi tanácskozása kapcsán.

A feltörekvő gazdaságoknak gazdasági előnye az, ha népes és viszonylag fiatal lakossággal rendelkeznek, ilyen például India – jegyezte meg Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa. Amennyiben ezek az országok összefognak, nagyon erős gazdasági hatásuk lehet idővel, hiszen a Föld lakosságának 40%-át teszik ki.

„A BRICS államok célja, hogy a dollár veszítsen az értékéből.” – tette hozzá Máthé Réka Zsuzsánna.

Gazdasági érdekük, hiszen mikor látják, hogy a Nyugat bevezeti a szankciókat pl Oroszország felé, ez katalizátorként gyorsítja fel ezt a folyamatot. Tartanak tőle, hogy akár egy hasonló területrendezési vita után lefagyasztanák vagyonukat. Nem tudnak addig kitörni a fejlődő gazdaságok státuszából, ameddig a Nyugat játékszabálya szerint kell játszaniuk, de egy csomó mindent veszít, ha a nyugati szabály szerint játszanak. Érdekük tehát, hogy ők határozhassák meg a piaci játékszabályokat.

A műsorban kitértek arra is, hogy milyen feszültségeket generálhat ez az erősödő együttműködés a Nyugat és a BRICS országai között.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet a szakember, hogy a Nyugat erősen függ ezen feltörekvő országok alapanyagaitól.

A BRICS erősödése leggyorsabban a pénzpiacokra hat majd, de ahhoz még évek kellenek. Jelenleg az látható, hogy a BRICS szövetség egyre szorosabb együttműködésbe kezd, egyre élesebb védekezéseket vezetett be. Mindez azt elősegíti, hogy az EU és USA között a kapcsolat szorosabb legyen, hiszen a BRICS egyre szorosabb működése korlátozza az EU lehetőségeit.

Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint a lapok újra osztása történik meg a világban: „azért azt lássuk be, akármennyire úgy gondoljuk, hogy az USA hegemóniája jóindulatú volt, és nyilván, hogyha megnézzük a többieket, előtte azért egy jobbindulatú hegemónia volt, de mégiscsak az, hogy az amerikaiak meg az európaiak hozták meg a szabályokat, a legjobb indulatúbb embernek is maga felé húz a keze.” Tajvan komoly gyújtópont lehet az országok közötti feszültségek kapcsán.

A szakember a beszélgetés során kitért az országok közötti konfliktusokra, valamint arra, hogy nem várt reakciók voltak az Ukrajnában kitért háborúra:

„Van egy óriási Nyugati megdöbbenés, hogy a harmadik világ nagy része nem úgy áll a megtámadott Ukrajna mellett, meg a Nyugat mellett, ahogy gondolták, morális alapon.”

Ázsia helyzetét Byrappa Ramachandra, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója elemezte, míg Dénes Ferenc, sportközgazdásszal a sportéletre gyakorolt keleti hatásokat értékelték ki.

A teljes beszélgetés az alábbi linken hallgatható meg: