Kormányzati szigor és a lakosság megnyugtatása az akkumulátorgyárak ügyében

A Spirit FM Több-kevesebb című aktuális gazdasági műsorában Rónai Egon műsorvezető Simon Gergellyel, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjével járta körül a hazai akkumulátoripar szabályozásának kérdését. 

A kormány részéről bejelentett szigorítási szándék és az országos ellenőrzési terv kidolgozása apropóján a szakértő rámutatott, hogy a Magyar Közlönyben már megjelent két lényeges jogszabály. Az egyik egy olyan munkacsoport felállításáról szól, amely az akkumulátoros létesítmények engedélyezését és működését tenné rendbe. Bár a civil szervezetek még nem kaptak megkeresést a részvételre, a másik megjelent intézkedést kifejezetten üdvözlik. A kormány ugyanis visszavonta azt a vészhelyzeti szabályozást, amely szerint a miniszter egy személyben jelölhette ki az akkumulátorhulladék-feldolgozók helyszínét. A szakmai álláspont szerint az ilyen döntéseknek részletes vizsgálatokon, valamint a helyi lakosok és civilek bevonásával kialakított kollektív döntéseken kellene alapulniuk.

A meglévő létesítmények körüli lakossági bizonytalanságot és nyugtalanságot konkrét környezeti problémák is táplálják. Gödön a folyamatos, határérték feletti zajkibocsátás és a korábbi jelentős légszennyezés borzolja a kedélyeket, miközben Komáromban, Iváncsán, valamint a salgótarjáni és szigetszentmiklósi hulladékfeldolgozó helyszíneken is több szabálytalanság vált ismertté az évek során. Debrecenben furcsa színű és tartalmú vizekről érkeztek hírek, a zöld ételfestéknek nevezett kifolyásról pedig a helyiek derítették ki, hogy káros anyagokat tartalmazott. Simon Gergely hangsúlyozta, hogy a jelenlegi eseti jellegű szabályfoltozások helyett sokkal pontosabb részletszabályozásra, a felhasznált anyagok szigorú ellenőrzésére, és mindenekelőtt folyamatosan monitorozott, online bárki számára elérhető mérési adatokra lenne szükség a levegő- és vízkibocsátás tekintetében.

 

A politikai hozzáállásban is komoly fordulat tapasztalható, hiszen míg a korábbi vezetés a gazdaság motorjaként tekintett ezekre a beruházásokra, az új kormányzat már a korlátozás és a szigorúbb ellenőrzés irányába lépett el, és a debreceni üzem esetében például jelezte, hogy nem járul hozzá a gyár további bővítéséhez. A Greenpeace szakértője egyetért azzal, hogy újabb gyárak építése semmiképpen sem indokolt, a már engedéllyel rendelkező üzemeket pedig sokkal biztonságosabb és környezetbarátabb működésre kell rászorítani.

A meglévő struktúra átalakítása azért is sürgető, mert a múltban elmaradt a gyárak működését vizsgáló átfogó stratégiai környezeti vizsgálat. Tisztázatlan maradt az üzemek energiaellátása, amely a teljes magyar áramellátás akár egyharmadát is leköthetné, ha az összes tervezett egység megépülne. Hasonlóan problémás a vízellátás kérdése is. Bár a kormányzati kommunikációban korábban elhangzott a szürkevíz használatának szándéka, a hazai jogrendszerben a fogalom érdemben nem szabályozott, és jelenleg semmi sem kötelezi a gyárakat a technológiai szennyvíz visszanyerésére vagy újrahasznosítására, ami a szárazabb időszakokban különösen komoly kockázatot jelent a környezetre nézve.

Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.