Különböző utak, közös sikerek: inklúzió és művészet az Addetur iskolában
Az Addetur Baptista Gimnázium és Szakiskola alapvető szellemisége arra a gondolatra épül, hogy minden gyermek különböző. Kékesné Czinder Gabriella főigazgató kifejtette, hogy az intézmény egy sajátos inkluzív nevelést folytat, ahol a mindennapi munka ugyan jóval komplexebb és kreatívabb megoldásokat igényel, mint egy átlagos iskolában, de a rutin és a tapasztalat segít a szervezésben. A pedagógiai elv szerint az a módszer, amely jó a sajátos nevelési igényű diákoknak, az az egészséges fiataloknak is előnyös. Bár a társadalom egésze még nem teljesen inkluzív, az iskola falai között a gyerekek természetes módon fogadják el egymást, hiszen a legkisebbek még nem tesznek különbséget, azt csak a felnőttektől tanulhatják el.
A sikeres működés hátterében egy rendkívül összeszokott és sokszínű csapat áll, amelynek tagjai között gyógypedagógusok, konduktorok, fejlesztőpedagógusok, pszichológusok és számos asszisztens található. A tantestület hatékonyságát a kölcsönös tisztelet, az egymás iránti szeretet és az őszinteség biztosítja, amelyet a diákok azonnal megéreznek. Ez a minta és intézményi struktúra modellként szolgálhatna a hagyományos iskolák számára is, feltéve, hogy megvan a nyitottság az újításokra, és nem a kifogásokat keresik.
A szülőkkel való partnerség szintén kulcsfontosságú, hiszen a fiatalokat a család akarata ellenére nem lehet fejleszteni. Sok diák komoly iskolai kudarcok és bántalmazások után érkezik az intézménybe, ahol a kezdeti önbizalomhiány és szorongás ellenére látványos fejlődésen mennek keresztül. Az iskola munkaerőpiaci visszajelzései kiválóak, a végzett diákok sikeresen illeszkednek be a társadalomba, egyetemre járnak, családot alapítanak, vagy éppen kerekeszékesként a kulturális életben és alapítványoknál tevékenykednek. Az iskola minősített tehetséggondozó műhelyként is működik, bizonyítva, hogy a sérült fiatalok között is rengeteg a tehetség. A jövőbeli tervek között szerepel a természettudományos oktatás fejlesztése, a modern digitális platformok bevezetése, és hosszú távú álomként egy teljesen akadálymentes, saját épület létrehozása is.
A tehetséggondozás egyik kiemelkedő színtere az intézményben működő filmműhely, amely a médiaorientációs képzés keretein belül valósul meg. Vízi Mária mentor és Madaras Dorottya egykori diák beszámolója alapján a műhely komoly szakmai és technikai hátteret biztosít a diákoknak. A képzés során a fiatalok az elmélet mellett a gyakorlatban is kipróbálhatják magukat, és a kreatív írás, valamint a kamera használata révén lehetőséget kapnak az önkifejezésre. A filmkészítés során mindenki megtalálja a hozzá legközelebb álló feladatot, legyen szó forgatókönyvírásról, színészetről, vágásról vagy hangosításról.
Madaras Dorottya, aki ma már a Színházi és Filmművészeti Intézet elsőéves hallgatója, felidézte, hogy mentora már az első alkalmakkor meglátta benne az írói vénát és a tehetséget. Az iskolában készült alkotásai, köztük a Körhinta című rövidfilm, komoly sikereket és fesztiváldíjakat hoztak. A beszélgetés során a résztvevők hangsúlyozták a kritika fontosságát is, amelynek nem a rombolás, hanem az építés és a jövőbeli útmutatás a feladata. A filmkészítés a fiatalok számára nemcsak a katartikus élmény elérését szolgálja, hanem egyfajta belső terápiát és gyógyulást is jelent.
A pedagógus szerepe ebben a folyamatban felbecsülhetetlen. A mentor és a diákok közötti kapcsolat a forgatások alatt egy egyenrangú, közös munkára épülő stábbá alakul, ahol az őszinteség és a hitelesség a legfontosabb érték. A jó pedagógus képes motiválni, fogja a diák kezét a kudarcok során, és minden rezgésével azon dolgozik, hogy a gyermek értékesnek érezze magát, és meglássa a szépséget a tanulásban és az alkotásban.
Teljes beszélgetések elérhetőek a Spirit FM YouTube csatornáján.
