Látni a láthatatlant: mesterséges intelligencia és akadálymentesítés a mindennapokban
A műsor vendégei nem csupán szakértői a témának, hanem maguk is érintettek, hiszen vak párként egy okos otthonban élik mindennapjaikat. Dr. Velegi Dorottya jogász és akadálymentesítési szakértő, aki nemrégiben jelentette meg a Digitális gazdaság akadályok nélkül című hiánypótló kötetét, míg Pásztor Tibor informatikai oktatóként segíti a látásukat elvesztő embereket a technológia elsajátításában. Tapasztalataik szerint az MI már évek óta jelen van a segítő szoftverekben, például a Microsoft által felvásárolt Seeing AI alkalmazásban, amely képes felismerni tárgyakat, dokumentumokat vagy akár konzervdobozok tartalmát is egyszerű fényképezés útján.
A modern nyelvi modellek, mint a ChatGPT vagy a Gemini, újabb szintet hoztak a felhasználásba. Tibor és Dorka azonban rávilágítottak egy fontos részletre: ők elsősorban nem hangalapú utasításokkal, hanem billentyűzeten vagy speciális érintőképernyős gesztusokkal (például Braille-pontok bevitelével) kommunikálnak az eszközökkel. Ez a módszer pontosabb visszacsatolást tesz lehetővé, és hatékonyabb a jogi vagy technikai szövegek kezelésekor, ahol a mesterséges intelligencia néha még küzd a magyar nyelv komplexitásával.
A beszélgetés egyik legizgalmasabb pontja a Ray-Ban Meta okosszemüveg bemutatása volt. Ez az eszköz a beépített kamerák és az MI asszisztens segítségével képes leolvasni utcatáblákat, faliújságokat vagy a postai levelek címzését. Dorka ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a technológia alapvetően lakossági felhasználásra készült, így néha hiányzik belőle az a fajta határozott irányítási képesség, amelyre egy vak embernek egy bonyolultabb térben szüksége lenne. Az adatvédelem kérdése is felmerült: míg az MI-vel végzett elemzések gyorsak, az olyan érzékeny adatoknál, mint a bankkártyák biztonsági kódjai, továbbra is biztonságosabb egy megbízható hálózatban dolgozó, távoli látó segítő személy bevonása.
Az akadálymentesítés nem csupán a fogyatékossággal élők számára fontos. A műsorban elhangzott, hogy a társadalom jelentős része, több mint 30 százaléka érintett lehet időszakos vagy tartós korlátozottság miatt. Legyen szó egy babát tartó kismamáról, egy sérült kezű emberről vagy egy rossz látási viszonyok között vezető sofőrről, a jól strukturált digitális felületek mindenki életét megkönnyítik. A jogi szabályozás és a nemzetközi szabványok (például a WCAG 2.2) egyre szigorúbb elvárásokat támasztanak a weboldalakkal és digitális szolgáltatásokkal szemben, biztosítva a „létminimumot” és a kényelmes használatot is.
A végszó egyértelmű volt: a mesterséges intelligencia fantasztikus segítőtárs, de nem helyettesítheti az alapvető akadálymentesítést. Az MI ugyan képes „okosítani” egy rosszul megtervezett oldalt, de a valódi cél az, hogy a felhasználónál maradjon a kontroll. A fejlesztők felelőssége tehát nem csökken, sőt, a technológiai fejlődéssel párhuzamosan egyre fontosabbá válik, hogy a digitális világ mindenki számára nyitott és értelmezhető maradjon.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube oldalán.
