Meddig drágulnak még a lakások és ingatlanok?
A lakhatási válság egész Európát sújtja.
Szinte valamennyi nagyvárosban lakáshiány van, nem épül elég új ingatlan, miközben a lakosságszám nő, a kereslet pedig még feljebb hajtja az árakat a bérleti és az eladási piacon is. A bérleti díjak és a fizetések aránya kritikus. A nagyvárosokban megfizethetőségi problémák vannak: Budapesten például egy átlagfizetés felét elviszi a bérleti díj. Ehhez jön még a rezsiköltség, a közös költség és az egyéb járulékos költségek. „Egy fizetésből már szinte lehetetlen fenntartani egy albérletet a magyar fővárosban” – mondja Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője, akivel Europeo+ c. podcastunkban a magyar helyzetet is elemeztük.
Balogh László beszélt arról is, hogy több kezdeményezés volt már arra, hogyan lehetne beavatkozni a piaci folyamatokba. Ám ez szerinte veszélyes dolog, mert nem biztos, hogy a végén jól sülne el.
„Berlinben az AirBnB-t sikerült jelentősen visszaszorítani, ennek ellenére sem enyhült a lakhatási válság a német fővárosban” – tette hozzá Diseri Dóra, a DW Magyar főszerkesztője, akit Berlinből kapcsoltak a SpiritFM stúdiójába. Hiába jóval szabályozottabb az albérleti piac Németországban, az árak ott is elszálltak. A magyar piacon hasonló szabályozásokra nem számíthatunk Balogh László szerint: „99%-ban magántulajdonban vannak az ingatlanok, és mikrotranzakciók történnek. Tehát egy konkrét magánszemély ad bérbe egy lakást egy magánszemélynek. Ezért nagyon elveszik a rendszerben. Nagyon nehéz általános szabályozást hozni erre. Ez a piacszerkezet lényegesen eltér a nyugat-európai nagyvárosokétól, ahol az állam, az önkormányzat és a privát szektor közösen üzemeltet bérlakásrendszereket.”
A legtöbb országban szigorú, zöld elvárások vannak a felépülő lakások energiahatékonyságát tekintve, emelte ki Balogh László. Ez pedig szintén növeli a költségeket - tette hozzá. Ugyanakkor az energiahatékonyság alacsonyabb rezsiköltségeket hoz magával.
A teljes beszélgetést itt nézze meg:
