Meglepő dolgot árult el Bródy az István, a királyról
Idén 40 éves az István, a király, ennek kapcsán beszélt Bródy a Nagykép című adásban a Spirit FM-en többek között arról, hogy a darabnak volt egyházi szakértője, aki miatt Réka eredetileg elképzelt karaktere nem teljesedhetett ki.
Bródy János, Kossuth-díjas zenész, dalszerző, az István, a király szövegének a szerzője elmondta: volt benne és Szörényi Leventében egy kis görcs, hogy nem fogják ezt a darabot nagy lelkesedéssel fogadni. “De azt azért éreztük, hogy az egy jó dolog, amit csinálunk” - fogalmazott.
Webbert a Jézus Krisztus szupersztárral példaképként említi Bródy, aki el volt bűvölve, hogy egy dupla nagylemezen egy rockopera megjelenhetett. Ők is le akartak tenni egy ilyen nagy művet, árulta el Bródy. Olyannyira, hogy ez már a ’70-es évek óta érlelődött benne és Szörényiben.
A kitalált szereplőkkel kapcsolatban elmondta: tudták mindannyian, hogy egy történelmi dráma nem történelem, Bródy például Rékát találta ki. Elárulta, ezzel kapcsolatban, hogy egyházi szakértőjük is volt, és bár az eredeti ötlet szerint Koppány lánya, Réka szerelmes volt Istvánba, de nem engedték teljesen kibontakoztatni a témát, mert “első szent királyunkat nem lehet a házasságtörés gyanújába se sodorni”.
“Amikor volt a szereplőválogatás, meg az egész dolog, akkor nem úgy tűnt, hogy ez az új nemzeti darab, amit 40 évig játszani fognak” - mesélte Bródy. “Ez egy ilyen színházi kísérlet volt”, tette hozzá.
A film nem teljesítette azt a lehetőséget, hogy az országhatáron túlon is nézhetővé váljon a rockopera, mondta Bródy.
Hogy ment át az akkori hatalom szűrőjén az István, a király? A műsorban felidéztek egy korabeli értelmezést, miszerint a darab címe az is lehetne, hogy János, a Kádár, ahol Koppány gyakorlatilag Nagy Imrével egyenlő, és a mű egy rendszert legitimáló darab. Bródy úgy gondolja, ez nem nyilvánvaló értelmezés, szerinte “lehet, hogy a Boldizsárban benne volt” ez.
És vajon mitől olyan népszerű ez a rockopera már 40 éve? "Szomorúan konstalálom, hogy a mű alapvető képe, amit felmutat a magyar társadalomról, az ma is érvényes" - mondta Bródy. Vagyis szerinte a haza és a haladás nagyon ritkán jár kézenfogva a magyar történelemben.
Sajnos a magyar tragédia az, hogy más igazságra jutunk, hogyha az érzelmeinket követjük, minthogyha az értelmünket.
- emelte ki Bródy.
Így értekelte a dalszövegíró a '83-as bemutatót követő érzéseit:
Olyan erős volt a hangulat utána, hogy azt gondolom, mindneki úgy értékelte, hogy ez egy nagyszerű darab, mert az emberek nem veszekednek és nem haragosak, hanem büszkén és jó érzéssel és egymást szeretve távoztak. Függetlenül attól, hogy István vagy Koppány tetszett nekik jobban. És azt hiszem, hogy ez a darab legnagyobb ereje. Hogy ez a kettéosztottság, amit a darab bemutat, és ami mindig is jelen volt a társadalomban, ez a darabban feloldódik. Feloldódik valahogy és mindenki együtt érzi azt, hogy igen, mi, magyarok együtt vagyunk Istvánok is és Koppányok is.
A Spirit FM Nagykép című műsorában elhangzott az is, hogy az István, a király a rendszerváltás követően “fokozatosan belekerült a politikai jobboldal, kulturális jobboldal, a nemzeti érzelmeknek a térfelére”, az urbánus művészvilág nem nagyon foglalkozott vele. Mindezek után pedig épp Alföldi Róbert volt az, aki egy új értelmezésben vitte színpadra az István, a királyt. Ebből “a jobboldalon keveredett patália”, volt, aki azt rótta fel Alföldinek, hogy a rendező “tiszteletlenül bánt a darabbal”.
A teljes műsor itt meghallgatható:
