Méhek nélkül nincs élet, kihalunk!
Egyre többet hangzik el a szakemberektől, hogy a méhek és más beporzók pusztulása nagy problémát jelent az emberiség jövőjét tekintve is. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a Spirit FM Aktuál műsorában elmondta: nincs alternatíva a beporzókra, nem lehet helyettesíteni őket. Bár már lehet robotméhekről olvasni, de ezek mind kísérletek még.
A szakember fontosnak tartja felhívni a figyelmet, hogy a látható problémákat meg kell fordítani, itt élünk a Földön, ezzel valóban foglalkoznunk kell.
„Engem, mint méhész az is mindig zavar, mikor életet keresünk, hogy majd ha a Föld már tönkremegy, akkor hol fogunk élni. Azt is ugyanúgy tönkre fogjuk tenni, ahova elmegyünk. Tehát az a fontos, hogy ezt a bolygót óvjuk meg. Nagy felkiáltás ez, a beporzók védelme, ami fontos téma” – tette hozzá az egyesület elnöke.
Bross Péter elmondta: a méhcsalád egy szuperorganizmus, és jelenleg az a baj, hogy a méh egyedek élete láthatóan lerövidül, ami annyit jelent, hogy nem lesznek népesek ezek a méhcsaládok. Kevesebb mézet fognak gyűjteni, kevesebb árbevételük lesz a méheknek.
„Érezzük azt, hogy egyre gyengébbek, és ezért kiabálunk. Méhek nélkül nincs élet. Ma már remélem, nagyon sokan tudják Einstein elhíresült mondását is, hogyha a méhek, a beporzók kihalnak a Földön, akkor rá négy évre az emberiség is el fog tűnni” - fogalmazott.
Magyarország méhészeti nagyhatalom, annyi mézet termelünk, ami bőven elég a hazai fogyasztásra és exportáljunk is. Bross Péter ismertette, hogy mi magyarok kevés mézet fogyasztunk fejenként évente egy kilogrammot, kb. 10 ezer tonnát jelent évente, egy átlagos évben pedig 25 ezer tonna mézet termelünk, amely jól tükrözi, hogy méz nagyhatalom is lehetnénk.
Hazánkban nincs mézellátási gond – hangsúlyozta az egyesület elnöke - a világpiacon adódnak gondok, ugyanis a méz a világon a harmadik leghamisítottabb élelmiszer. Bross Péter felhívta arra is a figyelmet, hogy nagyon nem jó ez az enyhe tél, hiszen a méhek kirepülhetnek.
„Sajnos beindult az élet a meleg hatására, ez igénybe veszi a méheket, tovább rövidül az életük, ez abszolút nem jó. A másik kedvezőtlen hatás pedig a növényekre kifejlesztett hatás, hiszen például a legfontosabb méhlegelők az akác, idejekorán ki fog pattanni, és biztos, hogy még márciusban, áprilisban jönnek fagyok, ha lefagy, akkor ez is tragédia a méhészágazatnak. Tehát mind a méheknek, mind a méheknek is abszolút nem jó ez a meleg idő” - mondta a szakember.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
