Mennyit költ még kultúrára a magyar?
A járvány és gazdasági válság sújtotta években átalakult a magyar társadalom kultúrafogyasztása, illetve a kultúra szereplőinek, előállítóinak is folyamatosan alkalmazkodniuk kellett a talpon maradáshoz.
Az elmúlt évek egyetlen nyertese a könyvpiac volt – mondta Nyáry Krisztián, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökségi tagja a Spirit FM Nagykép című műsorában. Soha olyan jó éve nem volt a könyvpiacnak a nyugati világban, mint 2021-ben – tette hozzá.
Mint mondta, akkor annyira pörgött a piac, hogy jelentősebb áremelés nélkül ki tudta gazdálkodni a megnövekedett előállítási költségeket. Most viszont kevesebb pénz van a vásárlók zsebében, mert a gazdasági válsághelyzet a könyvvásárló középosztályt is sújtja.
Feltűnő, hogy tavaly a magyar könyvkereskedelmi láncok bestseller-listáin tízből 5-6 pszichológiai témájú könyv volt – mondja Nyáry Krisztián. „Ez azt jelenti, hogy egyéni szinten is valami nagy válság van, és kapaszkodókat keresnek az emberek” – fogalmazott az író.
Irreális, hogy a középosztálybeliek tartsák el a kultúrát
Hivatkozás másolásaNyáry szerint a kultúra egy pénztermelő ágazat – a gazdaság többi ágazatához hasonlóan –, csak a művészi hatása miatt sokszor nem tekintjük ennek. Azonban a kulturális intézményrendszeren belül egyes ágazatok inkább közpénzigényesek (pl. opera), míg mások inkább (pl. a könyvpiac, műtárgypiac) versenypiacnak tekinthetők.
Nyáry szerint önmagában az a szemlélet, hogy a kultúra egy állam által eltartandó ágazat, rossz. Liberálisként egyetért azzal, hogy ha az állam tud egy tiszta rendszert teremteni, ahol mindenki egyenlő feltételekkel versenyez, akkor a jelenleginél kevesebb pénz is elegendő lenne vagy legalább átláthatóbb lenne a rendszer.
Az olyan kis nyelvi kultúrák, mint a magyar, nem igazán tudnak működni állami támogatás nélkül – hangsúlyozta, és rámutatott, hogy Európában nincs olyan ország, ahol az állam nem költene jelentős összegeket a kultúrára, mert fent akarja tartani azokat az értékeket, amelyek e nélkül elvesznének.
Úgy látja, ugyan 2010-től a középosztálynak nőtt a jövedelme, de a legnagyobbat is zuhant az elmúlt időszakban. Ezért irreálisnak tartja, ha valaki azt mondja például egy középosztálybeli, diplomás értelmiséginek, hogy tartsa el a kedvenc színházát.
Az adásban szó volt a film- és zeneiparról, valamint arról is, hogyan alkalmazkodik egy színház a gazdasági válsághoz. Itt hallgatható meg:
