Mérgező örökség Ausztriából: több száz magyar települést érint az azbesztes kavicsbotrány
Az adásban elhangzottak alapján irgalmatlanul nagy üzletet jelentett az azbeszttel szennyezett kavics Magyarországra szállítása.
A Spirit FM aktuális gazdasági magazinműsorában, a Több-kevesebbben Rónai Egon műsorvezető és Bucsky Péter, a G7 újságírója egy súlyos környezetvédelmi és gazdasági botrány részleteit tárta fel. Az adásban elhangzottak alapján irgalmatlanul nagy üzletet jelentett az azbeszttel szennyezett kavics Magyarországra szállítása. Az érintett osztrák bányákat üzemeltető cégek évente mintegy százmilliárd forintos árbevételt értek el, miközben a magyar importőrök gyanútlanul jártak el. A kereskedelmi adatok szerint a követ nem adták olcsóbban a megfelelő minőségű építőanyagoknál, így a hazai partnerek anyagilag egyáltalán nem jártak jól a beszerzéssel, és nem is tudhatták, milyen veszélyes anyagot vásárolnak.
Az Európai Unió szabályrendszere szerint minden tagállam kiállít egy dokumentumot a termékek megfelelőségéről, ám az osztrák hatóságok esetében a jóhiszeműség erősen megkérdőjelezhető. A Greenpeace információi szerint az osztrák szervek már kétezer-tizenegy óta egészen biztosan tudtak a kövek jelentős azbeszttartalmáról, mégsem tiltották meg sem a bányászatot, sem az exportot. A probléma gyökerei valójában még mélyebbre nyúlnak, hiszen a burgenlandi térség azbesztterheltsége már száz éve dokumentált tény. A kilencvenes években is készült olyan jelentés, amely kimutatta a szennyezést ezekben a bányákban. A hatóságok ellenőrzési gyakorlata azonban kimerült annyiban, hogy a bányák által leadott tiszta mintákat fogadták el, anélkül, hogy a tényleges kitermelést vizsgálták volna, ami mögött a szakértő szerint súlyos korrupció és tudatos elhallgatás állhat.
A kitermelt kőzet többségét ugyan Ausztriában használták fel, a mainstream osztrák média mégis alig foglalkozott az üggyel, és csupán néhány független oknyomozó portál tárta fel a részleteket. A jelenleg elérhető adatok alapján kétezer-tizenöt és huszonhat között több mint kétszázötven magyarországi településre érkezett közvetlenül vagy közvetve a szennyezett kőzetből. Míg Ausztriában a köveket leginkább betonba és utalapokba építették be, ami csökkenti a közvetlen szállópor-terhelést, addig Magyarországon sok helyen burkolat nélküli köves utakként terítették le. Emiatt a hazai lakosság közvetlen egészségügyi veszélynek van kitéve, és a szennyezett felületek kármentesítése, lefedése, vagy összegyűjtése elkerülhetetlenné vált.
A teljes kármentesítés és felmérés jelenleg is zajlik, a költségeket pedig több tízmilliárd forintra becsülik. A szakemberek óva intenek mindenkit attól, hogy házilag, egyszerű felsepréssel próbálja eltávolítani a köveket a környezetéből, mivel ez életveszélyes porképződéssel jár. A biztonságos megoldást a letakarás, valamint a zárt rendszerben, gigantikus porszívókkal dolgozó, speciális engedéllyel rendelkező cégek bevonása jelenti, ami rendkívül lassú és drága folyamat. A probléma ráadásul nem korlátozódik a határ menti övezetre. A mérések szerint olyan főváros környéki és budapesti területek is érintettek, mint Biatorbágy, Dunakeszi, Érd, Gödöllő vagy Szigetszentmiklós.
A politikai és jogi következmények terén Magyar Péter kormánya idén májusban egyértelműen kijelentette, hogy a szennyező fizet elv alapján kártérítést követel az osztrák bányáktól és szükség esetén az osztrák államtól is. Az osztrák kormányzat és az érintett cégek azonban eddig elhárították a felelősséget, és azzal a hamis érveléssel védekeznek, hogy az azbeszt természetes anyag. Sem bocsánatkérés, sem technológiai vagy szakmai segítségnyújtás nem érkezett a részükről, pedig a legstílusosabb megoldás az lenne, ha a bányák maguk fogadnák vissza a tőlük származó veszélyes hulladékot. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a nagyvállalatok a hangzatos fenntarthatósági jelszavak mögé bújva gyakran megpróbálják elkerülni a felelősségre vonást, így a magyarországi kártalanítási és kártérítési eljárás várhatóan egy hosszú és súlyos jogi küzdelem lesz.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
