Milliárdos üzletté vált a magyarok sportolási kedve
A fitneszipar felemelkedése mögött komoly marketingmunka és megváltozott fogyasztói szemlélet áll, hiszen a testedzési szolgáltatásokat nyújtó cégek árbevétele a 2010 és 2025 közötti időszakban nyolc-tízszeresére duzzadt. Bár a szektor a világjárvány alatt jelentős veszteségeket könyvelt el, az elmúlt két évben nemcsak a bevételek, hanem a nyereségesség terén is látványos fejlődés indult meg. Érdekes ellentmondás, hogy miközben a fitnesz, a jóga és a pilátesz népszerűsége töretlen, a hagyományos csapatsportok, például a labdarúgás résztvevői száma csökkent, és a kerékpározás sem tudott hasonló mértékű növekedést felmutatni a szabadidős tevékenységek között. Utóbbi esetében a szakértő szerint módszertani okok is állhatnak a háttérben, mivel a KSH a biciklizést gyakran a közlekedés, nem pedig a sport kategóriájába sorolja.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a magyar állami sportpolitika korábban szinte kizárólag a versenysportra és a nagyberuházásokra koncentrált, a tömegsportra fordított összegek pedig elenyészőek voltak. Az utóbbi három-négy évben azonban ezen a területen is elmozdulás látható, és az állami költések növekedése vélhetően hozzájárult a sportolási kedv élénküléséhez. Bár a nemzetközi felmérések továbbra is magasnak mutatják a soha nem sportolók arányát, a hazai adatok azt sugallják, hogy elindult egy pozitív folyamat a rendszeres testmozgás irányába, amely mára komoly foglalkoztatási hátteret és milliárdos üzleti szegmenst teremtett Magyarországon.
Teljes adás elérhető a Spirit FM YouTube csatornáján.