Nagyon nagy a terhelés az egészségügyben
Magyarországon drámai az ápolóhiány, vannak, akik 40 ezerre teszik a rendszerből hiányzó egészségügyi szakdolgozók számát. A szakszervezetek szerint további pályaelhagyókra kell felkészülnie az ágazatnak, a februári béremelés ugyanis nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az egészségügyi szakdolgozók kevesebben vannak, mint amennyi szükséges lenne az ellátáshoz - erről beszélt Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a Spirit FM Europeo+ című műsorában. Ezt a hiányt pedig úgy küszöböli ki a rendszer, hogy akik még benne vannak, azok egyre többet dolgoznak, sokat ügyelnek, túlóráznak.
A szakszervezet elnöke úgy gondolja, hogy ez a rendszer a betegellátás szempontjából kockázatos, hiszen egy fáradt, kimerült egészségügyi dolgozó nem tud úgy odafigyelni a betegekre, mint amennyire szükség lenne. Hozzátette: évtizedek óta nem nő a szakdolgozói létszám. Ráadásul a lakosság öregszik, és 60 év felett Magyarországon már majdnem mindenki egészségügyi ellátásra szorul valamilyen krónikus betegség vagy egyéb egészségügyi probléma miatt - tette hozzá. Tehát mindenképp nőnie kéne a létszámnak ahhoz, hogy a betegellátás biztonságos legyen és ne kelljen sok túlmunkát vállalni a dolgozóknak, összegezte.
Nagyon nagy a terhelés az egészségügyben - fogalmazott Soós Adrianna.
Az ápolók hiánya azonban nem magyar sajátosság, Németországban is több tízezresre becslik az ápolóhiányt. “Itt is, mint minden területen, számítanak a vendégmunkásokra” – emelte ki Diseri Dóra, a DW Magyar főszerkesztője Berlinből. Ugyanakkor sokan érkeznek hozzájuk külföldről dolgozni, és emiatt törvényeket is egyszerűsítenek: 2024 márciusa óta akár már a szakképesítés elismertetése nélkül is munkába állhat az, aki igazolni tudja, hogy hazájában már legalább két évig ápolóként dolgozott egy ott elismert szakképesítéssel.
Soós Adrianna azt mondja, az elmúlt évtizedekre jöttek Magyarországra szakdolgozók, orvosok, de főleg a magyar lakta területekről, például Szerbiából, Romániából, de harmadik országból eddig sem volt jellemző. “Van egyfajta idegenkedés a magyar lakosság körében”, tette hozzá. Szerinte ez inkább olyan helyen lenne elképzelhető, ahol külföldi betegek vannak, vagy a fiatalabb generáció bizonyos típusú megbetegedései során, ahol idegen nyelven tudnak egymással kommunikálni a felek, mivel az ápolás során a párbeszédre is szükség van.
Egy nemrég hatályba lépett jogszabály egyébként tiltja a harmadik országokból érkezőknek az egészségügyben való foglalkoztatását - mondta, hozzátéve: ezt nem tartja jó ötletnek, hiszen a lakosság abban érdekelt, hogy jó ellátása legyen, bárki is nyújtja azt. Neki az ázsiai ápolókkal egyébként személyes, pozitív tapasztalata van, fűzte hozzá.
A teljes adást nézze vissza itt:
