Nem csak a bölcső üres: a temetők is gyorsan telnek

A népességfogyás másik oldala: a halálozások súlya - ez volt a téma a Spirit FM Több-kevesebb című műsorában.

27 470 magyar vesztettünk 2024-ben, köztük a férfiak átlagosan 71,3, a nők pedig 78,2 évig élnek - ezt mondja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítése. Melegh Attila szociológus, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a Spirit FM Több-kevesebb című műsorában elmondta, a ki-és bevándorlás is fontos tényező a népesség szempontjából.

Halandósági adatok tekintetében Magyarország a ’60-as évek óta problémákkal küzd, a hasonló fejlettségű Csehországgal szemben mindig nagyobb számokat produkáltunk, ami aggodalomra adott okot. Amit most látunk, az egyébként nem olyan rossz, hangzott el a műsorban.

A szakértő szerint Magyarország most esik vissza a Covidot megelőző szintre, sőt, a középkorú férfiak halandósága úgy tűnik, hogy javuló tendenciát mutat. 

Melegh Attila arról is beszélt, hogy hazánkban az egészségben eltöltött évek száma nem alakul jól, de az is aggasztó, hogyha valakinek krónikus betegsége van, nem túl hosszú idő telik el, mire az adott ember meghal. A szakértő szerint ennek az okain érdemes lenne elgondolkozni: benne van az egészségügyi rendszer működése, sok viselkedésbeli jel, például valaki mennyire gyakran jár orvoshoz, vagy mennyire veszik komolyan a prevenciót.

Jobb egészségüggyel rendelkező országoknál egy ilyen, fentebb vázolt helyzetben hosszabb az az időtartam, amíg még él az adott ember, hosszabban alakul a várható élettartam is.

Melegh Attila kiemelte a gondozási válságot is: a gondozás feladata, az idősek, betegek gondozása hogyan alakul. Ezek a rendszerek nem igazán álltak még fel, fogalmazott a szociológus hozzátéve, hogy nagyon ellentétes megoldások vannak. Van, aki szerint a piaci oldalról kellene ezt várni. De azt látni, hogy meg kell nézni az újraelosztási arányokat, Magyarországon például ezek kifejezetten nem alakultak jól, fogalmazott.