Nemzetgazdasági cél lehetne a Nap vizsgálata?
A Guardian arról írt, hogy csökkenteni kellene a fényszennyezést, hisz a csillagászok munkája egyre nehezebb a sok zavaró miniműhold miatt. Éppen emiatt fontolóra kellene venni az olyan alacsony magasságon keringő műholdak betiltását, mint amilyen Elon Musk Starlinkje is. Kiss László csillagász a Spirit FM Aktuál című műsorában azt mondta: ezek komoly űrbiztonsági kérdést is felvetnek.
A csillagász szerint egyre több vizsgálat jelent meg arról is, hogy a környezetszennyezésnek a fényszennyezés is része, bár "nem büdös és nincs rossz íze", de a természetes környezet romlását okozza. A miniműholdak valóban nehezítik a csillagászok megfigyelési munkáját, ezek, amikor már nem működnek, űrszemétté alakulnak, amelyek akár pár centiméteres darabként is veszélyt jelentenek bármilyen emberi vagy akár robotikus tevékenységre - hangsúlyozta.
Kiss László szerint a csillagászok arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben az ő méréseiket is kezdik tönkretenni ezek a dolgok, komoly űrbiztonsági kérdést is felvetnek.
Tavaly év közepére a 10 centiméternél nagyobb, alacsony Föld körüli pályán keringő objektumok száma 36 500 lehet, az egy centiméteresnél nagyobbak számát nem lehet tudni, de a tudósok egymillió körülire teszik ezt. Ezek 26 ezer kilométer per órás sebességgel repkednek, és ez nem csak a csillagászoknak veszélyes, hanem azoknak is, akik mondjuk abba a térbe szeretne telepíteni földfigyelő műholdat.
"Vannak, akik azt mondják, hogy mindent tiltsunk be, de azt látni, hogy a gazdasági érdekek mindig lenyomták a tudományt" - fogalmazott, hozzátéve: el kell fogadni, hogy itt hatalmas pénzek mozdultak meg, de a jogi keretek még nincsenek kitalálva. Ezt pótolni kell, mert enélkül "egy űrbéli vadnyugat" alakul ki odafent.
Kiss László szerint kísérleti fejlesztések már vannak az űrszemét összegyűjtésére, de ezek még kezdeti stádiumban vannak. Egyes elképzelések szerint a nagyobbakat "űrszigonnyal", vagy valamilyen "űrhálóval" be lehet fogni, de a csillagász szerint ebből még legalább tíz évig nem lesz semmi.
Egyes hírek szerint elérte a Földet egy 7,7 millió kilométer per órás sebességgel száguldó napkitörés szele. Kiss László szerint világvégéről nem lehet beszélni, de tudatában kell lenni, hogy a Föld és kozmikus környezete tekintetében - annak köszönhetően, hogy vannak például műholdjaink - a Nap hatásait is figyelembe kell venni. Az űridőjárás egy gyakorlatban is alkalmazandó fogalom, a földi időjárásnál is tudósok dolgoznak ezen, és az űrben is tudunk kell, mit csinál a központi csillagunk - hangsúlyozta, hozzátéve: a Nap vizsgálata és megértése nemzetgazdasági cél is lehet.
