Orbán és Putyin tárgyalása: Szerbia mentése, nem a béketeremtés volt a fő cél
Orbán Viktor Putyinnal folytatott, négy órán át tartó tárgyalása valójában nem az energetikai ellátásbiztonságról szólt, hanem a szerb olajvállalat (NIS) szankciós helyzetének kezeléséről, amiben Magyarország kulcsszerepet kaphat.
A NIS vállalat csoport helyzete és a magyar érdek
Orbán Viktor moszkvai látogatásának valós apropója a szerb NIS vállalat csoport sorsa volt, amelynek többségi részesedésében az orosz Gaszprom van. A szankciós nyomás ellehetetlenítette a NIS működését, ami súlyos biztonságpolitikai probléma Oroszország és Szerbia számára is, hiszen az ország működése nagyban függ az orosz energiahordozóktól.
Magyarország potenciális partnerként merült fel a megoldásban a szankciómentességünk és a MOL vállalatcsoport ereje miatt. A tárgyalások a szerb vállalatcsoportban történő orosz kivásárlás, magyar belevásárlás pénzügyi és energetikai konstrukciójáról folyhattak, amely egy 1,5-3 milliárd dolláros nagyságrendű üzletet jelenthet.
A magyar megjelenés a szerb nagyvállalatban erősíti Magyarország pozícióját a közép- és kelet-európai térségben. A szomszédos országok (pl. Románia, Szlovákia) így arra kényszerülhetnek, hogy azt mondják "kellenek a magyarok". Ez Trianon óta hordozott nemzetbiztonsági problémákat is enyhíthet.
A tranzakció segítheti Szerbia Európai Uniós törekvéseit és stabilizációs folyamatot indíthat el a Balkánon, ha az üzletet jól kommunikálják Brüsszel és a szomszédok felé is. Oroszország azért fogadja el a kivonulást, mert besakkozta az Egyesült Államok a vállalatcsoporton keresztül.
Oroszországnak érdeke az Orbán-kormány hatalmon maradása, mert Moszkva úgy értékeli, hogy a magyarok betartják a baráti megállapodásokat, és ezen a szálon keresztül a befolyásuk nem csökken drasztikusan a térségben.
Ukrán háború: a helyreállítás üzlete a tartós béke ellen
A tárgyalások az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban nem a békekötés felé közelítenek, sőt, Tarjányi Péter egyre kisebb esélyt lát a tartós békére.
Az Egyesült Államok már 2 billió dollárral számol arra, hogy amerikai vállalatok részt vehessenek Oroszország és Ukrajna helyreállításában. A helyreállítás a háborúnál is nagyobb üzlet. Az USA egy olyan békekötést kér, amelyben Ukrajna lemond területekről, csökkenti a hadseregét és egy Moszkva számára elfogadható kormányzat váltja fel Zelenszkijt. Továbbá az USA azt is kérné, hogy a Nyugat ismerje el a Krimet, Donbászt és Luhanszkot orosz területként.
Egy ilyen békekötés fixen azt hozza, hogy a konfliktus kiújul az elkövetkező időszakban, mert az üzletemberek (Trump és köre) szemében az elvek megszűnnek, és csak a profit számít. Ez a megközelítés felülírja a békés egymás mellett élés évtizedes üzenetét, mondván érdemes háborúzni, ha nyersz.
Venezuela: támadás várható, az olaj és a két nagyhatalom miatt
Venezuela szintén a biztonságpolitikai helyzet súlyosbodását mutatja, mivel az Egyesült Államok bejelentette, hogy a venezuelai légteret el kell hagynia a polgári repülésnek, és egy harci csoportosítás érkezett a térségbe. Ez a minta támadást jelez.
Az USA által említett narkoterroristák csak apropók. A valós ok az energetika, az ország hihetetlen nagy kőolajmezői és az, hogy Venezuela orosz- és Kína-barát politikájával a másik két nagyhatalom ugródeszkája Dél-Amerikában. Donald Trumpnak van egy támadási mintája, ami általában úgy néz ki, hogy a haderő felkészülése után, az utolsó telefonhívást követően három-öt napon belül precíziós csapások várhatók.
A várakozás nem egy háború, hanem precíziós csapások végrehajtása a venezuelai hadsereg bázisai és logisztikája ellen. Venezuela semmi eséllyel nem rendelkezik a védekezésre. A fő üzenet az USA részéről az, hogy "visszatértünk, erősek vagyunk", és az oroszbarát politikai elitnek takarodnia kell.
A teljes adás visszanézhető a Spirit FM YouTube csatornáján.
